Sacha Batthyány: És ​nekem mi közöm ehhez?

Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. „És neked – kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt – mi közöd mindehhez?” Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja.

„Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével – és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról” Der Spiegel

A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Jennifer Weiner: Jó ​az ágyban

Nagydarab nőt szeretni…

Mi ​lehet annál szörnyűbb, mint amikor a pasink kövérnek tart? Például ha ezt még meg is írja egy népszerű női magazinban… 
„Soha nem felejtem el azt a napot, amikor megtudtam, hogy a barátnőm nehezebb, mint én… 
Véletlenül megtaláltam a fogyókúrás naplóját, amelyben feljegyezte, mikor mit evett, mit tervez enni ezután, és hogy megissza-e az előírt 2-3 liter folyadékot naponta. Ott volt a neve. Ott volt a fogyókúrás programban kapott azonosító száma. És ott volt a súlya is, amit, mivel úriember vagyok, nem fogok elárulni. Legyen elég annyi, hogy sokkolóan magas szám volt. 
Tudtam, hogy C. nagydarab lány. Nagyobb, mint a tévében látott fürdőruhás modellek, vagy a vígjáték- és kórházi sorozatok légiesen karcsú szereplői. Egyértelműen nagyobb volt, mint bármelyik korábbi barátnőm. 
A válla olyan széles, mint az enyém, a kezünk is majdnem egyforma méretű, és a mellétől a hasáig, a csípőjétől a combja domborulatáig csupa édes hullám és hívogató melegség volt. De mások társaságában már nem éreztem magam ilyen kellemesen mellette. A 178 centi magas C., akinek a felépítése leginkább egy nehézsúlyú díjbirkózóéra emlékeztetett, nem tudott észrevétlenül beleolvadni a tömegbe. 
Nagydarab nőt szeretni bátor tett a mai világban – sőt, talán hiábavaló is. Mert hiába szerettem C.-t, tudtam, olyasvalaki iránt lángolok, aki nem hiszi el magáról, hogy megérdemli a szerelmet.” 
Cannie Shapiro nem akar hinni a szemének, amikor meglátja, hogy a barátja, Bruce, akivel épp „szünetet tartanak”, ezt írta róla. Amúgy sincs túl jó passzban, az anyja ugyanis váratlanul bejelenti, hogy leszbikus, az egyik kolléganője állandóan fúrja a munkahelyén, ráadásul valóban van egy kis probléma a súlyával… 
Egy igazi nő azonban nem hagyhatja ennyiben a dolgot. Cannie kétségbeesett fogyókúrába kezd, hogy visszaszerezze Bruce-t, és helyreállítsa a saját önbecsülését, ám ezzel olyan eseménysorozatot indít el, amely örökre megváltoztatja az életét… 
Jennifer Weiner, a nagysikerű Egy cipőben és Kismamák pácban szerzőjének első és egyik legsikeresebb műve, amellyel az egész világon berobbant az irodalmi köztudatba. Egy szórakoztató, intelligens, megható és humoros szingliregény azoknak, akik a kliséknél többre vágynak.

Dmitry Glukhovsky: Futu.re

A ​Metró-regények világhírű szerzője, a Metró-univerzum megálmodója új sci-fijében újból lenyűgöző és félelmetes fantáziavilágot teremtett meg.
Egy olyan jövőben járunk, ahol századokkal korábban felfedezték a halhatatlanság szérumát. Amerikában csak a leggazdagabbak juthatnak hozzá, Oroszországban csak a politikai elit, Európában viszont alanyi jogon jár a halhatatlanság mindenkinek. Az iszonyatosan túlnépesedett Európában az emberek gigantikus tornyokban élnek, és a halhatatlanságért cserébe le kell mondaniuk arról, hogy gyerekük legyen. A törvény ellen titokban vétkezőket a rendszer elit kommandója keresi – melynek a regény főhőse is a tagja. Ő azonban egy nagy szerelem hatására szembefordul a törvénnyel és a hatalommal, és ezzel fergeteges thriller veszi kezdetét…

Dmitry Glukhovsky a Metró-regények világhírű szerzője, könyvei több tucat országban, sok millió példányban jelentek meg. Írt már izgalmas történelmi regényt (Szürkület) és az orosz társadalmat kegyetlen iróniával ábrázoló elbeszéléseket (Orosz népellenes mesék). Új könyve olyan sci-fi, amely a Metró-sorozat rajongóinak sem okoz majd csalódást: lenyűgöző fantáziával megalkotott regényvilág, fergeteges sztori, tömérdek akció – s mind emögött mindvégig érezni a szerző mély, gyötrelmes vívódását is az örök, nagy kérdésről: mi végre vagyunk a földön?

John Grisham: Platánsor

John ​Grisham csaknem 25 évvel ezelőtt a Ha ölni kell című regényével alapozta meg hírnevét, amely a jogi thriller koronázatlan királyává tette. Legújabb könyvének helyszínéül ismét azt a kisvárosi tárgyalótermet választotta, ahol a fiatal, tehetséges és ambiciózus védőügyvéd, Jake Brigance annak idején kiharcolta a felmentést fekete védence számára. Jake ezúttal is végtelenül nehéz, ellentmondásos helyzetben találja magát, amely felszínre hozza az eltemetett faji feszültségeket, és arra készteti a Ford megyeieket, hogy szembenézzenek múltjukkal. 
A gazdag Seth Hubbard tüdőrákban szenved, és nem bízik senkiben. Az életben sincs oka bízni, de mielőtt felköti magát egy platánfára, új végrendeletet készít. Levélben felkéri Jake Brigance-t, hogy védje meg végakaratát, amelyből kizárja felnőtt fiát és lányát, unokáit és volt feleségeit, és majdnem teljes vagyonát fekete házvezetőnőjére hagyja. Csakhogy az új végrendelet több kérdést is fölvet. Miért választotta örököséül a csupán néhány éve ismert asszonyt? A szenvedés, a kezelések és a fájdalomcsillapítók megfosztották volna a józan ítélőképességétől? Mi a szerepe döntésében a Platánsor nevű birtoknak? 
A letehetetlenül izgalmas történetmesélés, a jól megrajzolt karakterek meggyőző erővel bizonyítják, hogy Grisham ezzel a regényével is megvédte, sőt megerősítette kivívott írói rangját.

James Ellroy: L.A. Kvartett

Fekete ​Dália

Los Angelesben 1947. január 15-én megcsonkított holttestre bukannak egy elhagyott telken. Fekete Dália – a minap még szép, fekete, félprosti kezdő hollywoodi színésznő – neve azonnal fölkerül a lapok címlapjára, és sosem látott embervadászat indul Kalifornia-szerte. Két, bokszolóból lett rendőr is részt vesz a nyomozásban – két nehézfiú, egyikük sem az erkölcs bajnoka. Szükségmegoldásból álltak át a jó oldalra, s lettek társak, barátok, riválisok, akik egy nőt szeretnek, használnak. Még abban is egyek, hogy a kegyetlenül megkínzott Fekete Dália füléig felvágott szájának torz nevetésével halálában is vonzza, elbűvöli őket. Egyet akarnak: elkapni a gyilkost, és a múltját felkutatva betegesen birtokolni a halott nőt. A nyomozás pokoli útvesztőin egyre jobban belegázolnak a háború utáni Hollywood mocsarába, mire megismerik a halott nő kibicsaklott életét, saját magánéleti és erköcsi válságaik, lelki defektjeik okát, s mígnem eljutnak a felfoghatatlan őrület tartományába.

A ​nagy sehol

Los ​Angeles. 1950.
Brutálisan megcsonkított hullát találnak egy üres telken. A rendőröket nem érdekli az újabb meleggyilkosság, egyedül a fiatal nyomozó, Danny Upshaw akarja kideríteni, ki lehetett a tettes. Nem csak az a célja, hogy így szerezzen nevet magának zsaruként. Azt reméli, ha sikerül rájönnie a miértre, kamaszkori démonaitól is megszabadulhat.
Mal Considine hadnagy azért vesz részt a hollywoodi kommunista befolyás után nyomozó ügyészségi vizsgálatban, mert feljebb akar lépni a ranglétrán, és meg akarja szerezni a felügyeleti jogot örökbe fogadott fia felett, akit a háború utáni Európa poklából mentett ki.
Buzz Meeks – az egykori korrupt zsaru – Howard Hughes biztonsági főnöke, szabadidejében pedig a gengszterkirálynak, Mickey Cohennek tesz szívességeket. Cinikus figura, akit csak a pénz érdekel, ezért amikor felajánlanak neki néhány ezer dollárt, hogy segítsen a kommunisták elleni harcban, nem sokat habozik.
A gyilkossági ügyben nyomozó Upshaw és a két komcsivadász hamarosan rájön, hogy a két ügy szálai ugyanoda vezetnek, és mindhárman egy rémálomban találják magukat…

Az 1948-ban született James Ellroy a bűnügyi irodalom élő klasszikusa. Regényei messze túlmutatnak a krimi műfaján. A karakterábrázolás és a korrajz mestereként számon tartott szerző sokak szerint az amerikai irodalom egyik legnagyobb zsenije. Ellroy valódi különcnek számít az írók között. Saját bevallása szerint nem néz tévét és nem olvas regényeket, nehogy azok befolyásolják az írásait, önmagáról pedig szerényen így nyilatkozik: „A regényírás mestere vagyok: a legnagyobb krimiíró a világon. Az vagyok a krimi műfajában, mint Tolsztoj az orosz irodalomban vagy Beethoven a zenében.”

Szigorúan ​bizalmas

Los ​Angeles a háború után. Mindenki egyet akar: befutni. Ellis Loew, a fiatal, ambiciózus zsidó ügyész, Ed Exley, a jó családból származó rendőrtiszt, Bud White, az izomember, Jack Vincennes, a hajdani árvagyerek, Pierce Patchett, a legexluzívabb callgirl-hálózat feje, Sid Hudgens, a Pszt! magazin sztárriportere, Ray Dieterling, a filmcézár – valamennyien a csúcsra törnek. 
Nincsenek csodák. Mindent az alvilág pénze mozgat. Lehet szó szerelemről, üzletről, művészetről, politikáról, heroinról vagy bármi egyébről. Minden tündökletes karrier mögött hazugságok, árulások, csalások, megalkuvások sora rejtőzik. És legalább egy hulla. 
A szereplők sorsa összefonódik. Barátságok, szövetségek köttetnek és bomlanak fel, az álmok beteljesülnek és szertefoszlanak, százszor is fel kell állni a padlóról, és mégse lehet abbahagyni. Előbb vagy utóbb mindenki rálép a palacsintára, de bármely pillanatban lehetőség van tiszta lappal kezdeni. Van, aki elkopik ebben a játékban, van, aki bedobja a törölközőt, és olyan is akad, akit megedz a folyamatos, gyilkos küzdelem. 
Semmit sem adnak ingyen. James Ellroy pedig pontosan tudja, mi mennyibe kerül, és kinek mennyi az ára. Ahogy a regény mottója is mondja: „A dicsőség valójában semmit se jelent, és mégis mindent megér.”

Fehér ​Jazz

Los ​Angeles, 1958. Gyilkosságok, megvesztegetések, rajtaütések erőszak minden mennyiségben. Dave Klein rendőrhadnagy nem válogat a módszerekben, ha el akarja érni a célját. Egy zsaru, aki pénzbehajtóként, uzsorásként és verőemberként is kamatoztatja tehetségét, és otthonosan mozog a nagyváros legsötétebb bugyraiban is.
Amikor azonban az FBI nyomozást indít, hogy lebuktassa a rendőrség kötelékében szolgáló korrupt zsarukat, elszabadul a pokol. Kleinből bűnbakot akarnak csinálni: ő lesz a rossz zsaru, akinek el kell vinnie a balhét. És a balhé nem marad el. Politikusok és rendőri vezetők, gengszterek és drogdílerek próbálják levadászni, miközben mindenki megtesz mindent, nehogy fény derüljön mocskos üzelmeikre.
Kleinnek lépnie kell, ha nem akar idő előtt kiszállni a buliból. Ő maga is részt vett ennek a világnak a megteremtésében, most azonban bármire képes lenne, hogy élve elmeneküljön belőle.

Az örvénylő szöveg magával rántja olvasóit az ötvenes évek Amerikájának kapzsiság és hataloméhség fűtötte világába. Az őrült staccatóban előadott, letaglózó erejű alvilági krónika James Ellroy egyik legkiforrottabb, legegyedibb hangú regénye, az L. A. Quartet tetralógia befejező darabja, amely most jelenik meg először magyar fordításban.

Papp Csilla: A ​másik oldalról 1-2.

A ​másik oldalról

Vajon mi, nők és férfiak tényleg szemben állunk egymással?

Papp Csilla regényéből megtudhatjuk, milyen a másik oldalról nézni önmagunkat.
A történetben Hanna és Olivér nem hétköznapi megismerkedését, kapcsolatuk alakulását kísérhetjük figyelemmel – cukormáz és szirup nélkül. Egy mámoros éjszakán egy közös ismerősük révén telefonos szexbe bonyolódnak. Mindkettőjükben mély nyomot hagy az első „találkozás", annak ellenére, hogy lehetetlen szituációból fakadt. Az egymáshoz vezető út pedig sok meglepetést tartogat.

A regény komoly társadalmi problémákat is feszeget: nők bántalmazása, válás, haláleset feldolgozása, mindezt azonban könnyed, szórakoztató stílusban. Ezekben az élethelyzetekben Hannának egy különleges segítője is akad, az autóbalesetben elhunyt gyermekkori barátjának, Péternek a szelleme. Végül megbizonyosodhatunk arról is, hogy nincsenek véletlenek. Hannának is döntenie kell: melyik oldalt választja…

Azon ​is túl 

Vajon van esélye Hanna és Olivér szerelmének?
Túlélheti a fiatal lány a végzetesnek hitt balesetet? És ha túl is éli, visszaállhat-e az élete a normális kerékvágásba?
Mire képes a szerelem, mit bír el a szív? Elfogadni, megbocsátani, elengedni, újrakezdeni. A másik oldalról első részében megismert szereplőké mellett új kapcsolatok alakulását is nyomon követhetjük. Együtt sírhatunk és nevethetünk a hétköznapi hősökkel, akikkel végtelen természetességük miatt igazán könnyű azonosulni.
A korábbi kötethez hasonlóan ezúttal is számtalan komoly téma vetődik fel, a bonyodalmakkal dúsított, meglepő, néhol megdöbbentő fordulatokban gazdag történet mégis könnyed, szórakoztató kikapcsolódást ígér.

Papp Csilla legújabb könyvében, mely ott kezdődik, ahol az első regény véget ér, újra és újra rácsodálkozhatunk a szerelem erejére, miközben minden kétséget kizáróan el fogjuk hinni, hogy biztosan nincsenek véletlenek.