Kazuo Ishiguro: Az ​eltemetett óriás

Lélegzetelállítóan ​​szép történet arról, miért vágyunk feledni, és miért kell mégis emlékezni.

Nagyregényt tart a kezében az Olvasó, a szó legnemesebb értelmében. Kazuo Ishiguro, a japán származású brit regényíró Az eltemetett óriás-sal szimbolikus történetet ajándékozott a világirodalomnak, ami, mint minden nagy elődje, az élet és halál mérlegén megmért emberi sorskalandról mesél, helytállásról vagy elbukásról a hűség és árulás, háború és béke, szerelem és barátság próbáiban.

Az idő és a helyszín az Arthur király halála utáni Britannia: a britonok és szászok közt még fennálló törékeny arthuri béke utolsó pillanatai. Axl és Beatrice, az idős házaspár nagy utazásra indul halványan derengő emlékei nyomába hogy végül sorsuk beteljesedhessék. Vándorútjukon sorra összetalálkoznak a többi kulcsfigurával: a kizökkent időt helyreütni született szász harcossal, Wistannal és tanítványával, Edwinnel, majd az arthuri béke sötét titkát őrző Gawain lovaggal. Ők együtt, ki-ki a maga okaival és céljaival, alakítják ki a cselekményt, melynek végkifejletében végre tisztán láthatóvá lesz múlt és jövő.

A tájak és helyszínek a csodás japán animációs filmek festményszerű háttereire emlékeztetnek, a történet lassú kibontása és végig fenntartott izgalma a számítógépes kalandjátékok világát idézi. Ishiguro mesterfokon fűzi össze a legnemesebb lírai egyszerűséggel elbeszélt történet szálait. Itt semmi nincs véletlen helyen vagy időben, ám ebben a kristálytiszta szerkezetben mégis minden mindvégig, a regény legutolsó mondatáig megőrzi a maga titkos jelentőségét.

Neil Gaiman - Michael Reaves: Köztesvilág (Köztesvilág trilógia 1.)

Joey Harker egy átlagos kamasz: próbálja átvészelni az iskola megpróbáltatásait, viszonzatlanul szerelmes, és nincs benne semmi különleges. Azon kívül, hogy képes bárhol eltévedni. Egy nap aztán felfedezi, hogy az ő Földje csak egy a trillió alternatív Föld között, melyek egy részén a mágia az úr, más részén a tudomány, s ezek ádáz háborúban állnak egymással. 

Joeyt a békítő erő, a Köztesvilág szemelte ki magának, mivel született Világjáró, és így segítheti az egyensúly fenntartását, méghozzá más Földekről származó, saját alternatív énjeivel együtt. Kiképzést kap, hogy felvehesse a harcot a mágikus és a tudományos ellenségekkel, hogy ő, aki még a saját kis városkájában is eltéved, világok között járhasson világmegváltó küldetésben. 

Neil Gaiman és Michael Reaves regénye vad kalandozás világokon belül és világok között, jól megrajzolt helyszínekkel és élénk karakterekkel, különleges lényekkel és váratlan fordulatokkal.

Jo Walton: Mások ​között

Mori ​​menekül az anyja elől. Az anyja elől, aki boszorkány. Aki fekete mágiájával rontást hoz mindenkire, és Mori szerint világ fölötti uralomra tör. Egyszer már megvívtak, mert ő is örökölte anyja képességeit, de sajnos még túl gyenge volt: abban a csatában elvesztette ikernővérét és maga is belerokkant a vereségbe.

Pedig a frontvonalak mindenki más számára láthatatlanok. Mori családja széthullásának traumáját próbálja feldolgozni, azt, hogy szülei bentlakásos középiskolába adták be, mert addig sincs senkinek láb alatt.

Most kétségbeesetten igyekszik beilleszkedni, megtalálni azokat, akik ugyanúgy rajonganak a könyvekért, és főleg a fantasztikus könyvekért, mint ő, megismerni a barátságot és a szerelmet, amíg még lehet. Mert viharfelhők gyülekeznek a walesi táj felett, s a tündérek és más természetfölötti lények már helyüket keresik a közelgő végső összecsapásban.

Az ismert fantasyszerző ezúttal nem hagyja el a mi világunkat, de itt is megtalálja a varázslatot, a csodát. Mert az is elég hozzá, ha kinyitunk egy könyvet. Ezt… vagy egy másikat.

„Vicces, körmönfont és szenvedélyes.”
– Ursula K. Le Guin

„Az okosak és furák himnusza – inspiráció és mentőkötél mindazoknak, akik ebbe a világba születtek, de nem ezen a világon élnek.”
– Cory Doctorow

Paolo Bacigalupi: A ​vízvadász

Amerika ​​délnyugati részén a közeljövőben elviselhetetlen aszály tombol: Nevada, Arizona és Kalifornia állam napról napra harcol a Colorado-folyó apadó vízkészletéért. Ebbe a forró helyzetbe lép be a nyomozóként, bérgyilkosként és kémként dolgozó Angel Velasquez: a vízvadászt azért küldi Phoenixbe a főnöke, hogy biztosítsa luxusépületei virágzását a sivatagban, még ha ennek az is az ára, hogy ellenfelei a porba kerülnek. Miközben a férfi megpróbálja kideríteni, mi igaz az új vízforrásra vonatkozó pletykákból, két nővel is összehozza a sors. Megismeri Lucy Monroe-t, a kőkemény újságírónőt, aki sokkal többet tud a helyi titkokról, mint amennyit elárul, és Maria Villarosát, a fiatal bevándorló lányt, aki északra szeretne menekülni, ahol a víz még mindig az égből hullik.

Ahogy körülöttük egyre csak gyűlnek a holttestek, rájönnek, hogy kénytelenek összedolgozni, mivel egy olyan játszma résztvevői, amely nagyobb és mocskosabb, mint valaha is gondolták volna. Phoenix közeledik az összeomlás felé, az idő fogy, és mindenki bármire képes, hogy vízhez jusson, amely ebben a világban az aranynál is többet ér.

Szakurazaka Hirosi: A ​holnap határa

Amikor a földönkívüli gitaik invázióra indulnak a Föld ellen, Kirija Keidzsi csupán egy a sok újonc közül, akiket harci páncélba öltöztetnek és ölni küldenek. Keidzsi meghal a csatatéren, csak hogy minden reggel feltámadjon, harcoljon és újra meg újra meghaljon. Százötvennyolcadik feltámadása alkalmával üzenetet kap egy titokzatos szövetségestől, Rita Vrataskitól. Vajon a nő Keidzsi megmenekülésének vagy végső halálának a kulcsa?

A könyv alapján készült film előzetese itt látható!

John Scalzi: Vörösingesek

„Nem tudok mondani még egy könyvet, amin ennyit nevettem volna.” – Patrick Rothfuss

Andrew Dahl zászlóst épp most vezényelték az Egyetemes Szövetség zászlóshajójára, aRettenthetetlenre. Kiemelt állomáshelyén Dahl nemcsak arra büszke, hogy a Xenobiológiai laborban dolgozhat, hanem, hogy részt vehet a felderítéseken is a hajó híres tisztjeivel.

Az élet nem is lehetne szebb… amíg Andrew rá nem jön, hogy
(1) minden felderítés halálos konfliktus egy idegen erővel,
(2) a hajó bizonyos tisztjei mindig túlélik ezeket a konfliktusokat, miközben
(3) egy alacsonyabb rangú katona elkerülhetetlenül meghal.

Ezek után nem meglepő, hogy a ravaszabbak mindenáron igyekeznek kibújni a felderítések alól. Ráadásul Dahl olyan információkba botlik, amelyek hatására a barátaival együtt teljesen átértékeli, hogy mit is jelent a Rettenthetetlen fedélzetén szolgálni. Ahonnan csak egy eszelős, iszonyatosan kockázatos terv révén menekülhetnek meg.

Vonda N. McIntyre: A ​nap és a hold dala

A ​​17. századi Franciaországban járunk, ahol éppen XIV. Lajos uralkodik színpompás és lobogó ambícióival. Ő úgy gondolja, hogy a jólét és a szépség áll mindenek felett; a kegyetlenség a frivolságból fakad; a tudomány és az alkímia pedig összeférhetetlen. A Tükrök Termétől kezdve a Versailles-i kastély elbogarasodott padlásáig mindenütt udvaroncok hada próbálja kielégíteni a király vágyait, vagyonokat és szabályokat elpazarolva és sutba vetve, testvéri kapcsolatokat feláldozva ezzel. 
Mindezek ellenére uralkodása 15. évére XIV. Lajos a nyugati világ egyik legerősebb birodalmává változtatta Franciaországot. Egy dolog nem változott: a király határtalan vágyakozása a dicsőségre. Egy túlontúl merész ötletként a király elküldte filozófusát egy expedícióra, amely során a halhatatlanság forrását kell felkutatnia – mely talán csak a ritka, mitikus tengeri szörnyeknél található meg. Az ország, Isten és a király dicsőségére, Yves de la Croix atya visszatér a kincsével: egy nehéz, jéggel megpakolt csomaggal… és egy tállal, amiben egy sikítozó lény van foglyul ejtve.

Robert Jackson Bennett: Lépcsők ​városa (Isteni városok 1.)

„Óriási ​​történet, szenzációs világépítés, és te jó isten, Sigrud karaktere. Imádni fogjátok Sigrudot.”
Brent Weeks

Az ember jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik. Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a bűnözők nyomtalanul eltűnnek.
Shara Thivanit hivatalosan diplomataként küldte ide az elnyomó birodalom. Valójában viszont országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet.

„Egy minden részében eredeti, szürreális város… a valóban újszerű fantasyk kedvelőinek most Bulikovban van a helyük.”
New York Times Book Review

Joe Abercrombie: Az Első Törvény 1-3.

A ​penge maga

Kilencujjú ​​Logennek, a hírhedt barbárnak végül elfogyott a szerencséje. A kelleténél eggyel több viszályba keveredett bele, és hamarosan halott barbár válik belőle. Nem marad utána semmi, csak vacak dalok és halott barátok.

Jezal dan Luthar, az önzőség szobra nem vágyik veszélyes kalandokra, legföljebb a vívópáston szeretne dicsőséget kivívni magának. Csakhogy kitörni készül a háború, és a fagyos észak csatamezőin sokkal véresebb szabályok szerint küzdenek.

Glokta inkvizítor, a nyomorékból lett kínvallató semmit sem szeretne jobban, mint hogy koporsóban lássa hazatérni Jezalt. Persze ő mindenkit gyűlöl. Aki az árulást próbálván száműzni az Unióból, egymás után hallgatja a vallomásokat, annak aligha marad ideje barátságokat kötni – ráadásul a holttestek mutatta legfrissebb nyom talán egyenesen az állam rothadó szívébe vezet… Már ha elég ideig életben marad, hogy követhesse…

A PENGE MAGA DICSÉRETE:

„Csodálatra méltóan kemény, gyors és minden körülményeskedéstől mentes olvasmány.”– SFX

„Hihetetlenül jól megírt első regény.” – Emerald City

„Nagyszerű szereplők, sziporkázó párbeszédek, fordulatoktól hemzsegő történet. Az olvasó a nyitójelenettől fogva tisztában van vele, hogy pimasz, színes és tüzes kalandok várnak rá.” – Starburst

Miután ​felkötötték őket

Hogyan ​​védjünk meg egy az ellenségtől körülvett, árulóktól hemzsegő várost, ha szövetségeseinkben sem bízhatunk, elődünk pedig nyom nélkül eltűnt? Ennyi éppen elég is hozzá, hogy egy kínvallatónak menekülni támadjon kedve – pedig bot nélkül még járni sem tud –, csakhogy Glokta inkvizítornak válaszokra van szüksége, mielőtt a gurkhuliak a kapukon dörömbölnek.
Az északföldiek átlépték Angland határait, és tűz meg pusztulás terjed a nyomukban a fagyott vidéken. Ladisla koronaherceg dolga az lenne, hogy elkergesse őket, és dicsőséget szerezzen magának. Csak egy probléma akad: a világ legrosszabbul felfegyverzett, legképzetlenebb és legtehetségtelenebbül irányított seregét kell vezetnie.
Bayaz, az Első Mágus, merész kalandorok csapatát vezeti a múlt romjain keresztül. A délvidék leggyűlöltebb nője, Északföld legrettegettebb férfija és az Unió legönzőbb fiúja különös útitársak bár, de ha nem gyűlölik egymást annyira, félelmetes csapat válhat belőlük.
Ősi titkokra derül fény. Véres csatákat nyernek meg és vesztenek el. Halálos ellenfeleknek bocsátanak meg – de csak miután felkötötték őket.

„Sötét, mélyen ironikus, és a nagyszerű karakterek bizonyosan megragadják az olvasó cinikus énjét. A Miután felkötötték őket éppen olyan fergeteges regény, mint az elődje.”
– John Berlyne, SFRevue

A ​királyok végső érve

Kilencujjú ​​Logenre talán az utolsó párbaj vár, de az nem lesz semmi. Odafent északon dúlnak a harcok, Északföld királya keményen küzd, és csak egyetlen ember állíthatja meg. Legrégebbi barátja és legrégebbi ellensége. Itt az idő, hogy a Véres Kilences hazatérjen.
Glokta elöljáró, akinek a kelleténél több gazdája, ám a kelleténél kevesebb ideje van, egy teljesen másféle harcot vív. A titokzatos csaták közepette senki nem érezheti magát biztonságban, és senki nem bízhat a másikban. Mivel a kardforgatás már rég nem az erőssége, egyáltalán nem bánja, hogy a zsarolás, a fenyegetés és a kínzás sosem mennek ki a divatból.
Jezal dan Luthar eldöntötte magában, hogy a győzelem kivívása túlontúl fájdalmas folyamat, ezért hátat fordított a katonáskodásnak, hogy a szeretett nővel élhesse egyszerű életét. Csakhogy a szerelem is fájdalmas tud lenni a dicsőségnek pedig megvan az a rút szokása, hogy akkor éri utol az embert, amikor az a legkevésbé számít rá.
Miközben az Unió királya a halálos ágyán fekszik, a parasztok lázonganak, a nemesek pedig egymással hadakoznak a koronájáért, mégsem gondolja senki, hogy az ország szívére a háború árnyéka vetülhet. Csak az Első Mágusnak vannak tervei a világ megmentésére, ezek azonban kockázatokkal járnak. És a legrettenetesebb kockázat mind közül az Első Törvény megszegése.

„Lélegzetelállító pillanatok, nagyszerű karakterek és száraz, komor nevetés.” – Dreamwatch

Michael Wallner: Titkos ​vérvonal

A ​​tizenhat éves skót lány, Samantha Halbrook nemrég költözött Londonba. Megismerkedik Taddeusz Korányival, egy dúsgazdag család legidősebb fiával – és fülig szerelmes lesz bele. Nem sejti, hogy Taddeusz évszázadokkal ezelőtti vámpírnemzetségből származik. Hiába próbálja Taddeusz öccse, Richard megóvni Samanthát Taddeusz veszélyes befolyásától: mikor a lány kideríti a Korányik sötét titkát, már túl késő. De Samantha nem hajlandó alávetni magát befolyásos vámpírcsalád hatalmának. Úgy dönt, felveszi velük a harcot…

Magával ragadó történet egy fiatal lány, és két ellentétes személyiségű vámpírtestvér közti szerelmi háromszögről.

„Michael Wallner az elmúlt évek német irodalmi életének egyik legnagyobb meglepetése.”
– Frankfurter Allgemeine Zeitung

„Michael Wallner a regényének világát úgy alakítja, ahogyan csak akarja – az olvasó mindent készségesen elhisz neki.”
– Der Spiegel

„Wallner (…) jól fel tud építeni egy regényt, szépen rajzolja meg a karaktereit és kelt feszültséget, erős hangulatot és atmoszférát tud teremteni.”
– Westdeutsche Allgemeine

Lara Parker: Éjsötét árnyék 1-2.

Angelique ​hagyatéka

Egy őrült szerelem, amit megrázó csalódás követ. Egy kapcsolat, ami egy életre szól, és még annál is tovább. Bosszú, aminek még a halál sem állhatja útját. Barnabas Collinst, a New England-i hajómágnás család ifjú örökösét megbabonázza Angelique, a Martinique szigetéről érkező szolgáló egzotikus szépsége. Arra azonban, hogy a lány milyen sötét hatalmak szövetségese, csak akkor jön rá, amikor már késő: eljegyez valaki mást, Angelique pedig olyan bosszút esküszik ellene, ami a síron túl is üldözni fogja. Lara Parker a hetvenes évek kultikus sorozatában, a Dark Shadowsban maga játszotta Angelique szerepét. A színésznő a sorozat eredeti forgatókönyvét feldolgozva írta meg az Éjsötét árnyék trilógiát. A történet filmváltozata 2012 májusában került a mozikba Tim Burton rendezésében, Johnny Depp, Michelle Pfeiffer és Helena Bonham Carter főszereplésével. A film előzetesének megtekintéséhez klikk ide!

Salem ​kísértete

Barnabas Collins két évszázadon keresztül a vámpírok hátborzongató és magányos életét élte – egészen mostanáig. Most azonban dr. Julia Hoffmann segítségével megpróbál visszatérni a normális életbe. A collinsporti családi birtokon tengeti eseménytelen mindennapjait, egészen addig, míg meg nem ismeri az Öreg Ház új tulajdonosát. Vajon miért emlékeztet Antoinette olyan kísértetiesen egykori szerelmére? És vajon miért gyötrik megmagyarázhatatlan rémálmok a nő lányát, Jacqueline-t? A kérdések visszavezetnek a XVII. századi Salembe, az egykori hírhedt boszorkányperek helyszínére. Miközben Barnabas próbálja kideríteni, miféle átok ül rajta és egész nemzetségén, egy új fenyegető veszéllyel is szembe kell néznie: Collinsport sűrű erdeiben felbukkan egy másik vámpír…