Lars Kepler: Joona Linna 1-3.

A ​hipnotizőr

„A ​hipnózisban még kézzelfoghatóbb, hogy a múlt nem múlt el.” 
Egy sportpályához tartozó öltözőben brutálisan meggyilkolt és megcsonkított férfi holttestére bukkannak. Feleségét és két gyermekét értesíteni akarják, de a családi otthonban is a mészárlás nyomai fogadják a rendőröket. Úgy tűnik, valaki az egész Ek család kiirtását tűzte ki célul. Nem végzett azonban maradéktalanul alapos munkát, a kamasz fiú, Josef, válságos állapotban ugyan, de életben maradt. 
Amikor Joona Linna bűnügyi felügyelő értesül egy harmadik gyermek, egy nagylány létezéséről, mindent el akar követni, hogy hamarabb találja meg, mint a gyilkos. Az egyetlen élő szemtanú, Josef kihallgatása a fiú sokkos állapota és gyéren pislákoló tudata miatt akadályokba ütközik. Hacsak… 
Joona Linna a nyomozásba bevonja dr. Erik Maria Barkot, a híres hipnotizőrt. Bark a jó ügy érdekében megszegi tíz éve tett szent fogadalmát, miszerint felhagy a hipnózissal. Josef módosult tudatállapotban felidézett emlékei azonban felkészületlenül érik az orvost és a felügyelőt egyaránt. 
Félelmetes, gyorsan pergő eseménysor veszi kezdetét, és Eriknek ezúttal saját eltemetett emlékei mélyére kell ásnia, ha meg akarja óvni családját a széthullástól és a visszafordíthatatlan tragédiától. Az idő ellene dolgozik.

A ​Paganini-szerződés

A ​Paganini-szerződés egy félelmetesen izgalmas bűnügyi regény, ami egyértelműen bizonyítja, hogy Lars Kepler, aki első könyvével, A hipnotizőrrel elsöprő sikert aratott Svédországban és külföldön egyaránt, ereje teljében tért vissza. 
Lars Kepler deres szakállú, egyedülálló férfi. Kedves, de riadt tekintete van, és reggelente szívesen iszik egy csésze teát. Éjszaka egy szállóban dolgozik, a regényeit nappal írja. Az Ahndoril szerzőházaspár legalábbis ezeket állította egy interjú során az írói álnevüket viselő kitalált személyről. 
Joona Linna bűnügyi felügyelő A hipnotizőr című krimiben a sivár, reménytelen skandináv télben eredt egy elrabolt kisfiú nyomába. Ezúttal az üde stockholmi nyárban kell megoldania élete egyik legnagyobb rejtélyét, és megküzdenie a legveszedelmesebb férfival, akivel valaha összehozta a sors. Hogyan fullad vízbe valaki egy hajó fedélzetén? Miért akasztja fel magát egy kiváló egészségnek örvendő, magas rangú köztisztviselő a csillárra? 
Joona Linna ezúttal is bízik a megérzéseiben, de ezeket derekas rendőri munkával alá is támasztja. Nyomokat keres, nézi, hol poros a könyvespolc, törölt e-maileket állít vissza, hogy lassanként összeálljon a történet, ami egyre inkább a svéd fegyverexport körül látszik forogni. De vajon mi rejtegetnivalójuk van a fegyvergyáraknak? És miért bukkan fel lépten-nyomon a „rémálom” szó? Talán azért, mert vannak szerződések, amiket a halállal sem lehet felmondani… 
A Paganini-szerződés egyszerre igyekszik az akció dús kalandregények és az analitikus krimik rajongóinak kedvében járni. És akik A hipnotizőrben leginkább a borzongást szerették, most sem fognak csalódni.

A ​tűz tanúja

Flora Hansen halottidéző médiumnak nevezi magát, abból él, hogy a holtakkal folytatott beszélgetéseket színlel. Ám miután egy vidéki leányotthonban holtan találják az egyik fiatal lányt, nagyon is valós látomásai támadnak. Jelentkezik a rendőrségen, és előadja, hogy szellemet látott. Csupán egyetlen nyomozó akad, aki a kételyeit félretéve hajlandó meghallgatni a mondandóját.
Joona Linna felügyelő jóval több időt töltött a bűntény helyszínén, mint amennyit bármely más kollégája szükségesnek tartott volna. Az eset látszólag egyszerű: egy lány meghalt, egy másiknak pedig, aki a gyilkosság éjjelén eltűnt, a párnája alól egy véres kalapács kerül elő. De miért állítja Flora váltig, hogy a gyilkos szerszám nem kalapács volt, hanem egy kő?
Linna kiváló nyomozó, elszánt és makacs, nem elégszik meg a kézenfekvő válaszokkal. Ahogy a történet fokozatosan kibontakozik, minden fejre áll és megkérdőjeleződik: az őrültek normálisnak, az épeszűek őrültnek tűnnek. Az ügy egyszerűnek látszó bűncselekményből a rendőrségen belüli játszmák és egy felkavaró történet elképesztően izgalmas elegyévé alakul. Linna mind mélyebbre ás, mígnem végül saját múltjának egy rémisztően sötét árnyával kell szembenéznie.

Ahogy a Linna-sorozat előző részei, A hipnotizőr és A Paganini-szerződés, A tűz tanúja is hosszú hónapokon át megőrizte helyét a svéd bestsellerlisták élén. A feszültséget lebilincselően fenntartó, borzongató hangulatú, megalkuvást nem ismerően sodró lendületű harmadik kötet aztán a sorozat rajongóinak köszönhetően ugyanúgy szenzációs sikert ért el szerte a világon, ahogy elődei.

Elif Shafak: Becsület

Elif ​Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni – a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát.

Az isztambuli fattyú, a Szerelem és A város tükrei szerzője a legolvasottabb női író Törökországban. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Isztambulban és Londonban él, férjével két gyermeket nevelnek.

Tami Hoag: Sarah ​bűne

„Nem ​hiszem, hogy bűn lenne a szerelem. Csak öröm és fájdalom.” A Minneapolisi Központi Kórház Baleseti Sebészetének vezető orvosa, a jóképű, nagyvilági nőcsábász dr. Thorne saját rendelőjében esik a gengszterháború áldozatául. Hogy számtalan sebéből és a megrázkódtatás okozta lelki sérülésekből mielőbb felgyógyuljon, nővére elviszi kis vidéki panziójába, és alkalmazottja gondjaira bízza. Sarah gyönyörű, fiatal amis nő, gyermeki ártatlansággal szemléli a világot, amelynek csodáit csak olvasmányaiból ismer. Felekezetének zárt, szigorú szabályok szerint élő közösségében már azt sem nézik jó szemmel, hogy egy angolnál dolgozik, hát még ha tudnák, hogy szíve mélyén micsoda „bűnös” vágyak rejtőznek. S amikor Matt Thorne magához tér, mintha Sarah legtitkoltabb álma kezdene valóra válni… amisok – keresztény szekta, amely a XVII. században vált ki a mennoniták közösségéből, az Egyesült Államokban a XVIII. században jelentek meg; egyfajta német dialektust beszélnek; hangsúlyozottan egyszerű életmódot folytatnak, a civilizáció modern vívmányainak többségét (pl. villanyáram, vízvezeték, autó) elutasítják; a szekta elnevezése az alapító Jacob Amman (vagy Amen) nevéből ered.