Mina Murray fiatal tanítónő és egy tehetséges ügyvéd boldog menyasszonya a viktoriánus Angliában. Élete látszólag a legjobb úton halad a rendezett nyugalom és a családi boldogság felé, amikor felelevenednek benne gyermekkora egyszerre varázslatos és riasztó emlékei, hogy aztán rejtélyes események vehessék kezdetüket: a valósággal összemosódó, mind zavarba ejtőbb álmokat lát, legjobb barátnőjét a szeme láttára emészti el a megszállott szerelem (vagy valami más?), és egy különös, daliás idegen tekintete kíséri minden léptét…
Amikor ráeszmél, hogy lélegzetelállító képességekkel és egy, a sajátjától merőben eltérő, titkos élettel rendelkezik, döntenie kell: a múlhatatlan boldogságot választja, vagy azokat, akiknek az emberi világban van szükségük rá?
Karen Essex könyve szellemesen írja át a Bram Stoker megalkotta klasszikus vámpírmítoszt, a vele kapcsolatos félelmeket, hiedelmeket. Érzékenyen ragadja meg egy fiatal nő szexuális eszmélkedését egy olyan világban, ahol alapvetően a férfiaké a vezető szerep. Essex regénye nem pusztán szórakoztat, de el is gondolkodtat: ismerjük-e egyáltalán önmagunkat?
Valóban azok vagyunk-e, akiknek lennünk kell – vagy csupán azok, akik lenni szeretnénk?
Titokzatos, bájos nőalak bújik meg a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor falán, az Utolsó vacsorával szemben. Vajon ki ő? Karen Essex írónő nyomozásba kezd, és lebilincselő regényében a reneszánsz Itáliába ragadja el az olvasót. Isabella és Beatrice, a két egymással rivalizáló lánytestvér, a 15. század végén egy nagyhatalmú nemesi család gyermekeiként jönnek világra a forrongó Itáliában.
A vonzó, fekete szemű, szőke hajú és roppant céltudatos Isabellának nincs oka, hogy féltékeny legyen a nálánál kevésbé csinos és művelt, ámde kitűnő lovas húgára, Beatricére, egészen addig, amíg a sors szeszélye folytán Milánó leendő hercege nem őt, hanem a naiv Beatricét jegyzi el…
A regény nem csak az Este nővérek és a Leonardo képeiről jól ismert kortársnőik szenvedéllyel és sok kalanddal vegyes története: Karen Essex megeleveníti Leonardo da Vinci életét, környezetét, megidézve azt az időszakot, amikor az Utolsó vacsora és a Mona Lisa megszületett.
Karen Essex – a nagy népszerűségnek örvendő Kleopátra és A fáraó című történelmi regények szerzője – a korabeli leírások, festmények nyomán megelevenedő legújabb kötetében nemcsak az itáliai művész misztériumát tárja fel, de az emberi szív titkaiba is bepillantást enged.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése