Aimee Bender: A citromtorta különös szomorúsága

Kilencedik születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit.

Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli.

Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal.

Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni.

A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá.
Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.

Kinley MacGregor: MacAllister testvérek 1-6.

Vágyak vonzása

A gyönyörű Lady Emily, egy háborúban álló angol nemes legkisebb lánya egész életében a szerelem és a házasság örömeire vágyott, és az élete egy napon fenekestől felfordul, amikor rejtélyes idegen érkezik atyja várába. Vajon ez a lélegzetelállítóan jóvágású lovag az, akiről álmodott? Való igaz, Draven de Montague, Ravenswood earlje Emilyért jött… csak hogy ennek semmi köze az álmokhoz vagy a szerelemhez.

Draven soha a lábát sem tette volna be halálos ellensége otthonába, ha a király – aki mindenáron békét akar teremteni a harcoló felek közt – meg nem parancsolja, hogy gyámként vigyázzon annak leányára. S ami ennél is rosszabb, az eleven leányzó mindent elkövet azért, hogy Draven megszegje esküjét, amelynek értelmében a férfi egyetlen ujjal sem érintheti a rá bízott kincset. Emily tudja, hogy a szenvedély heve képes meglágyítani a harcos vasakaratát, ám a megadás olyan lavinát indít el, amely maga alá temetheti mindekettőjüket.

 

Lángoló szenvedély

 
Hogy véget vessen a régi családi viszálynak, egy fiatal skót lány ráveszi a klánok nőtagjait, hogy tagadjanak meg minden asszonyi kötelességet, míg a férfiak abba nem hagyják az öldöklést. De vajon meg tud-e tagadni egy ilyen fiatal lány bármit is a felbukkanó jóképű csirkefogótól?

 

A kitaszított

 
A nemesi családból származó, tüzes skót leány szinte mindent feláldozna szeretett Felföldjéért – még egy veszélyes férfihoz is hajlandó feleségül menni, akitől mindenki retteg, de akinek ő képtelen ellenállni…

A fekete lovag legendája

Igazi romantikus történet a mindent legyőző szerelemről.

A szépséges Rowena gyűlöli a háborút, és mindenkit, aki részt vesz benne. Sohasem zárna a szívébe egy kardforgató lovagot, mint amilyen Stryder de Blackmoor. Azonban még a híres Szívkirálynőnek is szüksége van a maga bajnokára…

 

A hazatérő harcos

Rettenthetetlen férfiak hűséget esküdtek egymásnak és az elnyomottak gyámolításáért megalapították a Kard Szövetségeként ismert titkos társaságot. E bátor férfiak fogadalmat tettek, hogy szívükön soha nem lehet úrrá a szenvedély…

A népéhez és országához rendíthetetlenül ragaszkodó Adara királynő nem hagyja, hogy egy hatalomra éhes trónbitorló elrabolja tőle koronáját. Ám csakis úgy védheti meg a trónját és a népét, ha felkutatja a férfit, akihez gyermekként feleségül adták.

A büszke, sokat próbált harcos, acre-i Christian csupán a rejtélyes Szövetségnek tartozik hűséggel – és nem is vágyik ennél többre. Ám felbukkan egy merész és gyönyörű hölgy, aki megkísérti ellenállhatatlan vonzerejével, és arra kéri, térjen vissza vele közös királyságukba…

Monica McCarty: A Vipera (A Felföld rettegett fiai 4.)

William Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva szerezze meg a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét…

Lachlan McRuairi – vagy ahogy harcostársai nevezték, a Vipera – kegyetlen, erőszakos, megalkuvó férfi hírében áll, aki az erszényén túl senkihez sem hűséges. Egy nap váratlan feladattal bízzák meg: vigye el biztonságban Isabella MacDuffot a király megkoronázására. A makacs asszony ugyanis úgy döntött, férjét elárulva, családja örökös jogával élve maga emeli trónra Robert the Bruce-t. Lachlan maga sem tudja, milyen fába vágja a fejszéjét a küldetés elvállalásakor – a büszke, érzékien szép grófné ugyanis akarva-akaratlan megbabonázza őt.

Bellának bátor tettéért azonban szörnyű árat kell fizetnie: nemcsak a szabadságától, de a lányától is megfosztják. Szörnyű rabsága idején egyedül az a remény tartja életben, hogy egyszer még viszontláthatja szeretett leányát. És ezért hajlandó szinte bármire. Még arra is, hogy ha kell, testét-lelkét eladja a rettenhetetlen harcosnak, akinek valamilyen oknál fogva képtelen ellenállni. Közös útjuk alatt Lachlant és Isabellát megannyi kalandos és veszélyes helyzet elé állítja az élet, miközben mindketten óriási küzdelmet vívnak: Bella a lányáért és a boldogságért, Vipera pedig azért, hogy újra képes legyen szeretni.

A Felföld rettegett fiai-sorozat negyedik darabját tartja kezében az olvasó: a rettenthetetlen harcosok és szerelmeik kalandos és buja történetei folytatódnak.

Indrek Hargla: Melchior, a patikárius 1-2.

Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye

  A 15. századi Tallinn nyüzsgő kereskedővárosában megölnek egy német lovagot, és mivel a tettes nem kerül kézre, a város ravasz és kíváncsi patikáriusát kérik fel, hogy segítsen a nyomozásban. Az elsőt azonban újabb gyilkosságok követik, és a városban mindinkább eluralkodik a rettegés. A titkok labirintusa Melchiort régi legendákhoz vezeti el, melyek a hírhedt kalózról, Klaus Störtebeckerről szólnak. Őt magát a hatóságok halálra ítélték, de néhány cimborája életben maradt. Talán közülük felelős valaki a rémtettekért?

    A történések hátterében mindvégig ott tornyosul az újjászülető Szent Olaf-Templom, az elkövetkező évszázad legmagasabb építménye, amely valamiképp a rejtély középpontjába kerül…

    Az észt sztárszerző megfilmesítésre váró sorozatának első epizódja a kalandregény, a krimi és a történelmi hitelesség virtuóz elegye. Hargla hazai sikerlistákat megjárt műveit immár az egész világ kezdi felfedezni, több nyelvre már lefordították őket. Reméljük, a nagy mesterségbeli tudással megírt, izgalmas regény a történelmi krimik magyar rajongóit sem hagyja hidegen.

 

Melchior és a Kerekeskút utca lidérce

 
Tallinn, az Úr 1419. esztendeje. Három ember is kísértetet lát a Kerekeskút utcában, és nem sokkal később mindhármukat holtan találják. Vajon mi kötheti össze a haláleseteket? Elvégre az áldozatok a lehető legkülönbözőbb emberek: egy toronyparancsnok, egy örömlány és egy flamand festő. Valóban egy lidérc lenne a tettes, mely az utca egy rossz hírű házában kísért? Amikor egy istenfélő kereskedő is meghal, és az ügy még mindig megoldhatatlannak tűnik, nyomozásba kezd Melchior, a város patikáriusa, de fogalma sincs, milyen kemény fába vágta a fejszéjét. Mert a legendák szerint a közeli erdőkben boszorkányok rejtőznek, és végül még a lidérccel is szembe kell néznie.

A történelmi krimik észt mesterének második regénye ismét megdöbbentően hiteles képet fest a középkori Tallinnról, s nem méri szűk marokkal sem az izgalmakat, sem a kalandokat. A főhős előző nyomozásáról a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című kötetben olvashattak, és terveink szerint hamarosan megjelenik a következő: Melchior és a hóhér lánya.

Kevin Hearne: A Vasdruida Krónikái 1-2-3.

Hounded – Üldöztetve

Atticus O’Sullivan, a druidák utolsó képviselője, békésen éldegél Arizonában, és egy ezoterikus könyvesboltot vezet. Szabadidejében pedig alakot vált, hogy ír farkaskutyájával vadászatra induljon.

Szomszédai és vásárlói abban a hiszemben élnek, hogy ez a helyes, tetovált, ír srác egy nappal sem több huszonegy évesnél – pedig éppen huszonegy évszázada él a földön. Azt már ne is említsük, hogy energiáját a földből nyeri, éles nyelve van, és egy még élesebb varázskardja: Fragarach, a Válaszadó.

Csak az a probléma, hogy egy fölöttébb dühös kelta isten is szemet vetett a kardjára, és évszázadok óta üldözi érte. Ez a kitartó istenség Atticus nyomára lelt, és barátunknak minden erejére – továbbá egy csábító halálistennő segítségére, vámpír és vérfarkas ügyvédeinek falkájára, egy szexi csaposlányra (akinek fejét egy hindi boszorkány bérelte ki), és egy adag régimódi, ír szerencsére is – szüksége lesz, hogy szétrúgjon néhány kelta ülepet, és megszabadítsa magát a gonosztól…

 

Hexed – Megátkozva

Atticus O’Sullivant nem izgatják túlságosan a boszorkányok. Most mégis arra készül, hogy egy mindkét fél számára előnyös, kölcsönös megnemtámadási egyezményt írjon alá velük, amikor napjaink arizonai Tempéjének boszorkánynépessége hirtelen megnégyszereződik. Ám az új lányok nem csak gonoszak, de a második világháború alatt meglehetősen sötét szerepet töltöttek be a németek oldalán.

Miközben egy bukott angyal a helyi középiskola diákjaira vadászik, és a bacchánsnők vegasi hordája a városba özönlik, hogy ott terjessze az őket jellemző halálos romlást, és egy veszélyesen szexi, kelta tűzistennő Atticus kegyeit keresi, hősünknek ki kell vennie részét a boszorkányüldözésből. De varázskardja, a szomszédjától kölcsönzött gránátvető, valamint vámpír ügyvédje segítségével Atticus készen áll rá, hogy megtisztítsa a várost, és megmutassa a boszorkányos fehérnépeknek, hogy rossz druidával kukoricáztak.

 

Hammered – Elkalapálva

 
A norvég mennydörgésisten rosszabb minden kötekedő rohadéknál – ő ugyanis életek ezreit tette tönkre, és ugyanennyi ártatlannal végzett.

A viking vámpír, Leif Helgarson több évszázad után elérkezettnek látja az időt, hogy bosszút álljon rajta, de a norvég lidércnyomásba csak barátja,  Atticus O'Sullivan, az utolsó druida segítségével juthat el.

Atticus első számú túlélési stratégiája a következő volt: a lehető legnagyobb ívben kerüld el a villámokat dobáló ürgét!.

De Atticus hazai pályáján sem túl rózsás a helyzet: vámpírháború közeleg, a magukat Isten Kalapácsainak nevező orosz démonvadászok pedig egyre többen lesznek. Atticus és Leif egy vérfarkas társaságában minden figyelmeztetés és várható következmény ellenére elindulnak Asgardba, a norvég panteon síkjára, ahol kommandójuk kiegészül egy varázslóval, egy orosz mennydörgésistennel és egy kínai vándorral. És megindul a felejthetetlen harc a valkűrök, a feldühödött istenek és a mennydörgésisten ellen.

Moira Young: Blood Red Road – Vérvörös út (Homokvidék 1.)

Hogy megmeneküljön, küzdenie kell.

Hogy túléljen, vezetővé kell váljon.

Saba világa darabokra hullik, amikor az ikertestvérét, Lugh-t fogságba ejti négy kabátos lovas. Saba eldönti, hogy megmenti, ezért nekivág a Pusztítók által hátrahagyott törvényen kívüli sivár tájnak.

Ez egy brutális világ, ahol Saba felfedez magáról pár meglepő dolgot. Vad harcos, ravasz ellenfél és mindenek fölött legyőzhetetlen túlélő.

Egy Jack nevű fenegyerekkel és egy Szabad Sólymok nevű lány forradalmár csapattal Saba útnak indul, hogy megmentse a testvérét – és talán az egész világot.

Clive Barker: A vér evangéliuma

Rossz idők járnak az okkult tudás képviselőire: valaki sorra gyilkolja a legdörzsöltebb varázslókat a Föld különböző pontjain. Néhányan összegyűlnek, hogy feltámasszák egyik társukat, ám a szertartás balul sül el…

Harry D’Amour magánnyomozó egy New Orleans-i bárban mereng a múltján, mikor megbízást kap halottlátó, vak barátnőjétől: tüntessen el minden terhelő nyomot egy frissen meghalt férfi titkos vidéki nyaralójából. Harry egészen mást talál a helyszínen, mint amire számított…

Mindeközben a Pokolban sem áll meg az élet: valaki Lucifer trónjára tör…

Clive Barker regénye nagyszabású vízió a Jó és a Rossz világméretű küzdelméről, hajszálpontos leírása a létezésbe vetett ember kiszolgáltatottságának, a rettegés és a testi vágy működésének. Irodalmi csemege: a horror műfaja csúcsra járatva.

Stephen King: Bill Hodges 1-2.

Mr. Mercedes

Egy pangó közép-nyugati kisvárosban, a fagyos kora hajnali órákban munkanélküliek százai állnak sorban az állásközvetítő előtt. Egyszer csak egy magányos sofőr a tömegbe hajt egy lopott Mercedesszel, visszatolat, majd újra gázol, aztán elmenekül a helyszínről, nyolc halottat – köztük egy csecsemőt – és tizenöt sérültet hagyva maga után.

Brady Hartfield alkoholista anyjával él a szülői házban. Vágyik a mámorra, amit a Mercedes volánja mögött, a halálosztó szerepében érzett, ezért újabb, még ördögibb merényletre készül.

Amikor Bill Hodges, a nyugdíjas zsaru levelet kap a Mercedeses Gyilkostól, reaktiválja magát, hogy meghiúsítsa az immár ezrek életét fenyegető, őrült tervet, és innentől hajmeresztően izgalmas versenyfutás kezdődik az idővel…

King, a „horrorkirály” legújabb regénye klasszikus krimi, amely a klasszikus receptet követve jó és gonosz küzdelmét állítja elénk, s közben félelmetes bepillantást nyújt egy megszállott, gyilkos elme működésébe.

Bill Hodges pedig hamarosan ismét színre lép, a szerző ugyanis két további regényt tervez a főszereplésével.

 

Aki kapja, marja

 

A Mr. Mercedes-ben bemutatkozó hősök eklektikus hármasának főszereplésével itt a mesteri, lélegzetelállító folytatás egy olvasóról, aki túlzásba viszi a rögeszmés rajongást egy emberkerülő íróért.

„Ébresztő, géniusz!” – így kezdődik Stephen King letehetetlen új regénye egy bosszúvágyó olvasóról. Az ébresztő John Rothsteinnek, az ikonikus írózseninek szól, aki megteremtette az imádott és világhírű Jimmy Goldot, de többé már nem publikál.

Morris Bellamy pedig őrjöng, nemcsak Rothstein hallgatása miatt, hanem azért is, mert a nonkonformista Jimmy Gold eladta magát a karrierért a reklámszakmában. Morris megöli Rothsteint, és igen, a pénzt is kipakolja a széfjéből, de az igazi kincset azok a noteszok jelentik, amelyekben lehet még legalább egy Gold-regény.

Alighogy elrejti a pénzt és a noteszokat, Morrist nemi erőszakért bevágják egy szigorított fegyházba. Évtizedekkel később egy Peter Saubers nevű kamasz, akinek az apja súlyosan megsérült a Mr. Mercedes-merényletben, megtalálja a kincset, úgyhogy a Bill Hodges-féle csapatnak most Pete-et és családját kell megvédenie az egyre eszelősebb és vérszomjasabb Morristól, aki harmincöt év után kiszabadult, és követeli vissza a noteszait meg a pénzét.

Meredith Wild: Rád kattanva (Rád kattanva 2.)

Erica Hathaway és Blake Landon, az álompár sötét szerelmi története folytatódik…

Erica végre beindítja a vállalkozását, de Blake nem tudja megtagadni önmagát, és a háttérből irányítani akar. Miközben kis játszmáik a nyilvánosság előtt zajlanak, zárt ajtók mögött minden a szenvedélyről és a veszélyről szól. Erica új segítőt vesz fel a rátermett Risa személyében. Risa azonban korántsem az, akinek mutatja magát, ugyanis feltett szándéka, hogy tönkreteszi Ericát, és megszerzi Blake-et…

Daniel Fitzgerald indul a kormányzói székért, de a pszichopata Mark veszélyezteti a kampány sikerét, ezért Daniel sorsdöntő lépésre szánja el magát. A mostohaapa Ericát is megzsarolja, hogy ha nem száll be támogatóként, annak Blake látja majd kárát, mire a lány – hogy megóvja szerelmét – szakít vele. Blake viszont nem az a férfi, akit ilyen könnyen félreállíthatnak…

Néha kedvem lenne széttépni téged.
Azt akarom, hogy ma éjszaka más legyen.
Megérdemled, hogy szeressenek.

Ashland Price: Viking rózsa

A nő vágyódott volna a harcos vad szenvedélye után.. éjjel és nappal szüntelen.

Alanna bátor ír lány volt.
Amikor megpillantotta a közeli patakban fürdőző szőke óriást, azonnal tudta, a férfi egyike azon veszedelmes hódítóknak, akikről már annyi történetet hallott. Bár tisztában volt vele, hogy menekülnie kellene, nem tudta többé elfordítani tekintetét a viking bronzszínű izmos testéről, aranyszínű hajáról, tüzes kék szeméről. Mielőtt észbe kaphatott volna, az északi harcos foglyul ejtette.

Storr, a rettenthetetlen viking harcos
Az ellenséges területre vezetett felderítő útja során Storrnak nem volt elég ideje elkényeztetett, dühöngő ír fehérnépekre. Mégsem hagyhatta hogy a lány figyelmeztesse népét a közelgő támadásra, így foglyul ejtette. És milyen különleges szépséget kapott! Szoborteste, meleg barna szeme, sötéten izzó, vörös hajzuhataga felbecsülhetetlen értékűvé tette zsákmányát. De Írföld eme hamvas rózsájának bátor, mégis gyengéd szelleme volt az, mely arra késztette e tüzes harcost, hogy rabnővéjé tegye..

Miriam Minger: A pogány jutalma

Rurik:
A bátor viking harcos egyedül indul útnak egy harci feladattal, de utazása során egyik aranyhajú foglya fellobbantja vágyának tüzét. Kardot ránt, hogy megvédelmezze a lányt… aztán megesküszik, hogy bármi áron megszerzi magának a szépséget.

Zora:
Az elragadó orosz szépség, aki árulás áldozata lett, elutasítja fogva tartója, a félelmetes erejű viking közeledését… Esküt tesz, hogy sosem fogja megadni magát neki.

A viking harcos kém, és az a feladata, hogy a gyönyörű Zora népét fondorlattal behódolásra kényszerítse. De észveszejtő éhsége a lány forró érintése, és a lány vágyódása az ő tüzes ölelése után olyan lángoló szenvedélyt ébreszt benne, amely nagyobb jutalom számára bármelyik királyságnál…

Barbara Erskine: Suttogás a homokban

Egy új, érdekfeszítően izgalmas regény, mely a különösen titokzatos Egyiptomban játszódik, ahol múlt és jelen összeolvad.

A nemrégen elvált Anna Fox úgy dönt, azzal vigasztalja magát, hogy részt vesz egy hajókiránduláson, melyen követi dédnagyanyja, Lousa 19. század közepén tett utazását a Níluson Luxortól Asszuánig. Anna magával viszi Lousa egykor két fontos kincsét: egy ősi egyiptomi illatszeres üvegcsét és egy rajzokkal illusztrált naplót, mely az eredeti út alkalmával készült, és több mint száz éven át olvasatlanul hevert.

Miközben Anna követi Lousa útvonalát, a naplóban egy csodálatos, Viktoria korabeli szerelmi történetet ismer meg – és a kis üvegcse vérfagyasztó, a ködös múltba vesző titkát. Az utazás során a hajó két utasa is ádáz módon verseng Anna kegyeiért. És vajon miért is érdeklődnek olyan nagyon Lousa naplója iránt? És ami még ennél is félelmetesebb, Anna egy olyan kísérteties jelen áldozatává válik, mely a három különböző idősík egymásba fonódásával éri el rémisztő végkifejletét.

„Barbara Erskine mesemondó tehetséges tagadhatatlan.”

Jo Beverley: Álmaim lovagja

Ahhoz, hogy Madeleine de la Vironge megvédje bárói címét, feleségül kell mennie a Vilmos király által kijelölt három lord egyikéhez. A szeszélyes végzet a trió legveszélyesebb tagjának karjába sodorja a kolostorban nevelkedett gyönyörű lányt. Madeleine vágyik a pompás, izgalmas idegen után… de attól tart, hogy a férfi hűtlen a koronához. A jóképű Almery de Gaillard nem tud dönteni királya iránti kötelezettsége és a családja iránt érzett hűsége között, így beveszi magát az erdőbe, és Arany Szarvas néven az angol nép oldalán harcol az igazságért, a normann elnyomók ellen. A szépséges, fiatal örökösnő azonban – akit lelkiismeretére hallgatva feleségül kíván venni – megsejti titkát, s ezzel veszélybe sodorja a férfi életét és küldetését. S bár nemes szívét megkeményíti a bizalmatlanság, ennek ellenére forró vágy ébred benne Madeleine érzéki ártatlansága iránt. A lány könyörög a vakmerő lázadónak, hogy fogadja el a dicsőséget, a mámort… és a mindent elsöprő szerelmet.

Blaine Anderson: Varázslatos szívek

Varázslatos szívek

„Egy történelmi monda, ami a szívek mélyére hatol.”

A jóslat

A középkori Írország zöldellő hegyei között a gyönyörű, ébenfekete hajú Grania ősei útját járva gyógyítóként és papnőként akar élni. De a jóslat riasztóvá teszi előtte a jövőt. A népét hazájából száműző király fegyverese megtalálja őt… hogy szeretője és országának végzete legyen.

A fizetség

Niall, a jóképű, arany hajú férfi vakmerően lovagolt a köd borította tájak felé, ahol szemtől szembe találkozott a legelbűvölőbb lánnyal, akit valaha is látott. A király aranyain akart finomművű kardokat venni, de a fizetség házassága lett… Graniával.

A szűznek a szerelem varázslatával kellett megnyernie egy foglyul ejtett szerető szívét. Nincs hatalom, ami megakadályozhatná, hogy a gyönyör kapui megnyíljanak előttük, és a lány sorsa beteljesedjen.

Baráth Katalin: Dávid Veron 1-4.

A fekete zongora

"A Monarchia egyik alföldi városkájában járunk, az 1910-es években. Dávid Veronika, az emancipált, lassan vénlánynak számító eladókisasszony saját romantikus regényét írja a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – késsel a hátában. Zsebében egy kitépett lap, rajta a hírhedt Ady-vers, A fekete zongora.

A békés kisváros élete fenekestül felfordul. Az ügybe szinte mindenki belekeveredik, a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, a zsidó kereskedő, de még az apáca is. Miközben ellátogatunk a korabeli Szegedre és Szabadkára, sőt, találkozunk magával Ady Endrével is, a hullák csak szaporodnak.

Vajon Veronikának és társainak sikerül rájönni, ki lehet az agyafúrt gyilkos? És hogy mi köze a rejtélyes Ady-versnek az áldozatokhoz? És Veronika szívéhez melyik férfit sodorják közelebb az események: hűséges gyermekkori barátját vagy a nyomozni érkező, sármos, éles eszű huszártisztet?

A 100 éves nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt tisztelgő regényben mindenre fény derül."

 

A türkizkék hegedű

 
Az 1910-es évek, kisvárosinak semmiképpen sem nevezhető Budapestjén eltűnik egy árva kisfiú.

Nem különös eset ez, a pezsgő, élettel teli fővárosban mindennap történnek ennél különösebb dolgok is – csak éppen Dávid Veron ezt nem hagyja annyiban.  A Nő című feminista lap munkatársaként kívülről ismeri a várost, és barátnőjével, a tündöklő szépségű, csábos Marával együtt nyomozni kezd.
A gyanú hamarosan egy ördögi alakra terelődik, egy bizonyos Szászi Barabásra, aki vallásos lózungokkal – és persze sármos külsejével – vonzza magához a gyermek után áhítozó nőket.

Veron és Mara nyomozópárosához csatlakozik egy délceg, jóképű sírkőfaragó is (aki nem utolsó sorban az eltűnt kisfiú nagybátyja), hogy hármasban kezdjék üldözőbe venni a velejéig gonosz Szászi Barabást. Balatonfüreden keresztül egészen Abbáziáig követik, ahol olyan titkos üzelmekre bukkannak, amely az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjét katasztrofálisan és végzetesen befolyásolhatják.

 

A borostyán hárfa

 

1912 karácsonya,

 Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset. Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak.

Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője. A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és munkásgyűléseken megfordulva azonban olyan tudás birtokába jut, ami nemcsak a rendőrség, de régi barátai előtt is alapos gyanúba keveri őt. Vajon sikerül-e Dávid Veronnak lemosnia magáról a gyanút, és ép bőrrel megúsznia a gyilkos utáni hajszát? Lehet, hogy fondorlatos módszerei, nagyvilági intrikái és rendíthetetlen kitartása ezúttal kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy kézre kerítse a mindenre elszánt és hidegvérű gyilkost, akinek gaztettei mellett Ókanizsa eddigi összes bűnügye eltörpül.

Baráth Katalin A fekete zongora és A türkizkék hegedű után harmadszor küldi veszedelembe népszerű hősnőjét, Dávid Veront, mégpedig egy újabb békebeli bájú és ellenállhatatlan humorral fűszerezett, rejtélyekben bővelkedő történetben.

 

Az arany cimbalom

 

1914 fullasztó júliusa.

A meggyilkolt trónörököspárt már eltemették, a Monarchia belgrádi nagykövete pedig egyre türelmetlenebbül várja, hogy Szerbia válaszoljon az ultimátumra.

A poros bácskai kisváros, Ókanizsa kávéházaiban és kocsmáiban azonban változatlan hévvel pörögnek a pletykás nyelvek, nyílnak-csukódnak a bicskák, a mezőkön suhog a kasza. Így hát alig akad valaki, aki észrevenné, hogy a társaskocsi, amely a szomszéd városba indult, nem érkezett meg. Utasait egyszerűen elnyelte a föld…

Szerencsére az egykori boltoskisasszony és zsurnálhölgy, a minden lében kanál Dávid Veron most is az események közepébe csöppen. Veron, akinek mindennapjaiban A borostyán hárfa hátborzongató történései óta jelentős fordulat állt be, életét kockáztatva próbálja kideríteni, miféle gonosz cselszövény rejlik az utasok eltűnése mögött.

Amikor Veron rájön, hogy a rejtély évtizedekkel korábbra, a könyörületet nem ismerő betyárvilágba nyúlik vissza, még fenyegetőbb veszélybe kerül. Talán már nem is lesz életben, mire a Monarchia és Szerbia békét köt…

Kondor Vilmos: Bűnös Budapest-ciklus 1-5+1.

Budapest noir

Budapest, 1936. október. 

Gömbös Gyula halott.

A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába.

Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

 

Bűnös Budapest

1939 szeptembere.

A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől.

Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt.

Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz.

Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány.

Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés.

A budapesti kém

1943 decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon.

Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő.

Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről.

Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna még legvadabb álmában sem , hogy ki mozgatja a szálakat.

 

Budapest romokban

 1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd.

Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául.

 

Budapest novemberben

 

A Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.

Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e.

Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek.

Nem.

Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.

Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek – két dolog közös bennük.

Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak.

Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.

Vavyan Fable: Halálnak halálával / Holt volt, holt nem volt…

A Szent Kristóf börtönből külső segítséggel megszökik három nehézbűnöző: Tetovált, Szűz és Yeti. Szabadulásuk után nyomban elmenekülnek „jótevőik” elől, ők tudják, miért. A rendőrséggel szemben is fórt élveznek, mert a börtönben lázadás tör ki, s ezért jó ideig nem derül fény az eltűnésükre. Még szökésük napján hozzálátnak bosszúakcióikhoz.

Célpontjuk az őket életfogytiglannal sújtó bíró és ügyésznő; rendőrök, akciócsoportosok. Megölnek egy nyomozónőt.

Az áldozat társa, a Pikírt gúnynévre hallgató fiatal rendőrnő hamar meglátja az összefüggést a börtönlázadás és a gyilkosságsorozat között. Pikírt rendőri módszerei finoman szólva öntörvényűek, de ezeknek köszönhetően öles léptekkel halad előre az ügyben, jóllehet jóképű kollégája, Indra éppúgy nehezíti az életét, mint újdonsült szomszédja, Melotti, aki időnként rábontja a falat, de más módon is kellemetlenkedik, elültetvén a gyanút, hogy köze lehet az eseményekhez.

A kemény krimikben megszokott nyers, erélyes nyomozót ezúttal nő személyesíti meg. Pikírt férfigyűlölő; esküdt ellensége a bűnözőknek, fajra, nemre és pozícióra való tekintet nélkül. Lidérces világban él, kemény létfeltételek között, vértje a humora, fellépése. Ám ez a vért nem sérthetetlen.

 

(Banyamese)

Antidepresszáns, immunerősítő.
Adagolás: igény szerint.
Mellékhatások: gyakori röhögőgörcs, szívtáji felmelegedés, néha pityergés.
Hatóanyagok: humor, szeretet, szerelem, akció, őszinteség, tisztaság.

Vigyázat, ez egy Banyamese! Humort, varázslatot, hamisítatlan Fable-t, nyomokban vasreszeléket tartalmaz.

Vavyan Fable: Démontangó / Kedves, mint egy kéjgyilkos / Vakvágta

A Halkirálynő szerzőjének – új könyve az olvasó által jól ismert vérbő humorral és érzelgősséget kerülő humanizmussal megírt, lebilincselő kalandregény.

Az egyik főhős – Lila Li Dzsin – a gerillaháborúban kommandós kiképzést kapott, függetlenséget az érzelmektől is óvó, izgalmas újságírónő, kemény, már-már férfias karakter.

A másik főhős – Robin Von Thomas – rendőrségi fejes, alig túl egy súlyos haslövésen. Szívós, elszánt zsaru. Ellenfelei úgy vélik, megfékezhetik felesége meggyilkoltatásával.

Ebben az ügyben találkoznak. Bizony, a légkör nem baráti. Vibrál a levegő, egymásnak feszül a két intellektus. Összecsapásaik durvák, kíméletlenek. Sejteni lehet, hogy nem sétagalopp vár rájuk.

Hőseink az egymásnak tett apró szolgálatok közben – úgy mint egymás életének többszöri megmentése – összefognak a polgárháborúból hazaszökött maroknyi fegyveres csoporttal, a magukat gladiátoroknak nevező halálkatonákkal, hogy felszámolják a titkos katonai kiképzőtelepet.

Akcó akciót követ, s az egyre szorosabb harci szövetségből kibontakozik egy félénken, visszafogottan induló, romantikus nagy szerelem.

 

A Rossz ómen, jó ómen hőse kényszerneurotikus módon számolgat, és furcsa
növényágyásokat gondoz a kertben.

A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén.

A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt.

Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától.

Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek.

A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe. Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen.

A Halálgyári képek és a Valahol Európában – Új fejezet című írások jóval többek, mint „megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk”. Jelenetek a mészárlós időkből. Leonardo da Vinci így látta ezt: A háború bestiális őrültség. A Démoni főfigurá ja azt hiszi, amiről nem tud, azt nem ő követte el. Életét sok más mellett egy szériagyilkos-specialista zsaru is keseríti. Pedig micsoda versíró lehetne belőle!

 

A férfi, Kentaro sokoldalú kaszkadőr, miáltal hol lángra kap, hol a magasból zuhan alá; ha a forgatókönyv úgy kívánja, lóval ugrik dupla Lutzot, vagy száguldó kocsival triplaszaltózik – de még számos módon képes ijedelemmel, gyászelőérzettel facsargatni kedvese szívét.

Az érte aggódó nő, Chrysler Le Baron zsaru, hajdani akciós, mégpedig azon titokzatos állományból, amelynek tagjai bevetéskor elfedik arcukat, és még jámbor hozzátartozóik se tudhatják róluk, miféle munkát végeznek.

Emira tizennégy éves, midőn e szerelmi duett kellős közepébe pottyan. Ott a helye, végre is Le Baron leánya, jóllehet, tömérdek éve bírói végzés tiltja őket egymástól.

Az exférj, az apa törekvő jogász, főként pénzmosással és szerelemszédelgéssel foglalkozik, mígnem egy napon sokkoló fordulatot vesz eladdig bársonyba burkolt élete. Megvilágosodván arról, hogy viperafészekbe tévedt, sebtében elhelyezi gyermekét a vérmes múltú anyánál, és felszívódik a ködben. Azt hiszi, hogy ekként mindent elsikált. Holott a balladisztikus események csak ezután kezdődnek.

Vavyan Fable Édes, mint a bűn / Tűzvarázs / Ezüstegér

A nagy sikerű elbeszéléskötet újabb írásokkal bővült, felfrissült kiadása.

Megint köztünk jár Talpig Jane, Gianetto hadnagy, Zöld Cafat, Halálsikoly, UFO kapitány, a Homo Paciensek – és a többiek!

"- Nekem nincs mitől tartanom – szögezte le Gianetto. – De maga alaposan gondolkozzon el útközben, hogy mit fog felelni az alábbi kérdésekre: miért nem jelentette a támadást a rendőrségen? Miért hozta el a fegyvert? Miért tekinti versenypályának a város utcáit? Meggyőződésem, hogy a főnöke is lajstromozza a kérdéseit.
– Nyaljon sót – morogta Talpig Jane.
A hadnagy az ajtót kinyitva az úttestre lépett. Eszébe jutott valami, és visszahajolt.
– Majd lassan vezetek, hogy tudjon követni – mondta, megadva a kegyelemdöfést.
De ugyan kinek?
Talpig Jane berántotta az ajtót. Lenyomta a zárógombot.
Gianetto begörbült az ablakon. Kicsit torz volt az arca.
– Szívesen elvettem volna az ujjamat. Mind a négyet."

„Halálsikoly kinyitotta a szemét. Valami oda nem illő dolog lehetett a tüdejében, mert nem volt zökkenőmentes a légzése. Még ez is, nyögte, amikor felderengett, mi történt vele a nászutasoknál. Csak nemrég tüdőzött le egy cipősarkat, amikor harmadik társuk, a robbanékony Mama Hari féltékenységi cirkuszt rendezett.” 

„Kapcsolatot kerestem a Lázadókkal, de látogatásomat meg kellett szakítanom, mert Homo Furizók (a kormány terrorelhárító alakulatai) támadtak ránk, éppen akkor, amikor egy Homo Lírász a szépség és a szeretet szavak jelentését ismertette hallgatóságával.” 

„- Férfi vagy? – kérdezi fejében a hősnő. Tőle, a Vezéri Gárda főparancsnokától. tőle, aki jelenleg a Vezérnél is előrevalóbb, mert enkezében tartja a Haza Üdvét. De hát ki a férfi? Aki vérfürdőt rendez a tömegben, hogy az ablaknál leskelő Vezér gusztusát lelje a látványban? Aki bármi áron védelmezi a morálisan tarthatatlant? Meglehet, hogy éppenséggel az a férfi, aki elsőként kimondja: na ebből elég.” 
 
…és így tovább.

 

Shane Negrin hajdan zsaru volt, akárcsak kedvese: Ohio di Giacomo. Fiuk született. Seregnyi bűnözőt lakatoltak le együtt. Például a pszichopatát. És a bombászt. Egy rossz napon szakítottak

Shane nőül ment a lélekgyógyászához. Eltelt tíz év. Shane szóvivő lett, felszedett néhány fölös kilót, érzése szerint agyára is. Házassága ellaposodott, fia idegtépően kamaszodik. A bombász sittideje letelik. A pszichopata megszökik.

Shane önfeledten mazo-tornázik, hogy újra 36-os méretű ruhákban járhasson: a valaha Grand Machónak becézett-gúnyolt, máig zsaru Ohio oldalán.

Az elmebeteget és a robbantót hidegvérűen hagyják mézédes tervei. Ők Shane-t akarják:ölve és halva. De nem csak ők.

 

Gratia egy Isten háta mögötti birtokon gondozza a lovakat. Nemcsak velük különleges a kapcsolata, a közeli falu népét és a doktort is elbűvöli, nem feltétlenül a bájosságával. Egy macska elől mentett egérrel misztikus viszonyba kerül, bár ő nem tud róla. Kívánságai sorra teljesülnek, rögtön az első így hangzik: inkább a falnak mennék, mint hozzád. Történet szerelemről, barátságról, vágyról, varázsról.

Részlet a regényből:
Egy napon a porondnak becézett pályán dolgozott Mulin egyik hátasával. Az ezerképpen tündöklő Nap tékozlón folyatta aranyló fényeit.
Az idegen kocsi a szent és tabu lovaglóösvény felől érkezett. Lassan, hajószerű siklással bukkant elő a fák közül. Az igazgyöngy színű luxusjárgány a vízszintes oszlopsorral közrezárt pálya mellé gördült és megállt.
Sötét üvegű ablakain megtört a napsugarak áthatolási igyekezete.
Gratiából előfakadt a birtokvédő ösztön, még akkor is, ha Brahms Mullin tulajdonát kellett védelmeznie. Megsarkantyúzta a lovat, a tabusértő kocsihoz száguldott, homokot kavarva fékezett mellette. Mélyre szívta a levegőt, hogy ezutáni szavai majd jól érthetőek legyenek.
A vezetőülés melletti ablak lesikamlott.
Gratia némán benn tartotta a levegőt.
– … dzs vagyok – tudatta az ablakba könyöklő, harcias férfi. Felfogva, hogy az utastérből ömlő zene rivalizál a hangjával, elnémította a lejátszót. Hosszan, lustán, leplezetlenül, amúgy pasasmód mustrálta a hallgataggá dermedt lányt. Nem mutatta ki, mire jutott a szemével, mimikájával takarékosan bánt.

Vavyan Fable: Mennyből a csontváz / Kriplikommandó / A halál zsoldjában

Imogen, a szabadstílusban szeánszozó, kissé különc özvegyasszony karácsonyozásra várja hipochonder öccsét, Valdust, és menopauzás húgát, Genevát. Továbbá kisakaratú unokaöccsét barátnőstől, valamint ábrándos kuzinját, Aetnát. Utóbbi boldogtalan ara és Shakespeare-rajongó.

A meghívottak útnak indulnak a vidéki házhoz. Soha nem látott jégvihar támad rájuk.

A Kifürkészhetetlen Sors a regényes múltú, kísértetjárta kúriához vezérel két bűnözőt és az őket hajszoló zsarukat. A fejvadászok eredetileg legénybúcsúba készültek.

Rosco tüntetően cipeli a vőlegénynek szánt szexapácát, és csontvázünnepnek csúfolja a karácsonyt. Társa, London jeges vízbe esik, és férfias titka van. Odakeveredik egy pszichiátriai eset, a hasadásos Boston.

Imogen unokaöccse viszont elakad a jégpokolban, ám furcsa modorú barátnője megérkezik a gyerekével. Utóbb ezt többen a Végzet Szívatásának tekintik.

Az időjárási karantén összezárja a sokféle embert a tömény múltú épületben. Hamarosan még egy terítékre lesz szükség: a bekokszolt Mikulás a kéménybe dugul.

E fergeteges napokat velük ünnepli Imogen réges-rég megboldogult férje, Uly Bácsi – és sokan mások a hajdanvolt időkből.

 

A kalandregény hőse hét ember. Foglalkozásuk nem tipikus, sorsuk sem az. Egy napon mindannyian életveszélybe kerülnek, s amikor puszta létük a tét, segítő kéz nyúl értük. A túlélést kínálja – nem ingyen, s morális szempontból nem is olcsón.

A hét ember mit tehet? Rejtélyes kaland zsoldosaiként útnak indulnak.

Mit keres közöttük a pszichopata Herval, a macskaizomzatú Tiria, milyen lidércekkel küzd Gino Van Can, mi készteti a flegma Ron Jart arra, hogy feladja semlegességét?

„- Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha rendes menekülők módjára inkább az idegenlégió mellett voksolunk? Vajon a madám velünk jöhetne-e a Szaharába? Nem tudjátok, koedukált már az idegenlégió?
 – Utálom a homokot – felelte Tiria.
 – Legfeljebb az ember nem visz vödröt, lapátot, kis formácskákat – vonogatta a vállát Ron Jar.”

 

A Halkirálynő és a Kommandó" íróját napjaink vérfagyasztó terrorcselekményei ihlették erre az akcióregényre. Vavyan Fable ezúttal egy terroristaellenes kommandó akcióit meséli el élvezetes, érdekfeszítő stílusban.

A könyv hősei – a halál zsoldosai – kommandósok.

A komor David Chennes, a kivételes képességű fiatal nő, Tania Tiller, a rézbőrű Sacha, a veszedelmesen verekedő Liu és a többiek. De a halál zsoldosa a bérgyilkos Csen King és Cassagne, a terrorista vezető is. Összeesküvők, ámokfutók, katonák, politikusok. Ők csapnak össze a regényben.

A fordulatos történet izgalmait még egy ötletesen beleszőtt bűnügyi szál is fokozza, nem kevés meglepetést tartogatva az olvasó számára. Az események feltartóztathatatlanul száguldanak előre, mígnem kivehetővé válnak a katasztrófa körvonalai. Meglehet, a Halál akar főszereplővé válni, a kommandó szembeszáll vele, hadat üzen neki…

Vavyan Fable: Nászjelentés / My fair lord / Varázscsók

A remek humorú Vavyan Fable ismét elévülhetetlen témáról írt új regényt, mely nem csupán a hetero-, homo- és uniszexuális, sörbarát, tánc-, motor- és lókedvelő olvasóközönség, hanem ennél szélesebb írásértő rétegek érdeklődésére is bízvást számot tarthat. Elképzelhető, hogy még a görfüggönykészítők, a rovarékszerészek és a nőnemű zsoldos katonák is kultiválni fogják.

A keserédes, frivol, mulattató, provokatív, őszinte és a legkevésbé sem kisasszonyos hangvételű történet az örök férfi-nő kapcsolatról, ezen belül a házasságról, annak kudarcáról és a boldogító válásról szól.

A történet ezzel még nem ér véget, sőt, úgyszólván itt kezdődik, ugyanis a főhősnő, mindebből mit sem okulván, újabb szerelmi frigyet fontolgat. Egy férfival! A barátnők bölcs tanácsainak és életpéldájának figyelembevétele nélkül!

Ezen esküvőregényt és sorsdrámát az írónő a jól ismert, védjegyszerűen egyedi Fable-stílusban vetette papírra.

 

 A hölgy kalapja hatalmas, haja homokszőke, arcán régi sebhely, farmerja repedt. Neve Fabyen, egyébként grafomán; kalandregényeket ír.

Egyszer kitalál egy ízig-vérig férfi hőst, mire is az szembejön vele egy – addig holtunalmas – estélyen. A férfiról csak azt lehet tudni, hogy Benetton-zöld campingbusza, kék szeme, egy vagy több üldözője – és számos titka van. Pisztolytokot hord a hóna alatt, de nem stukkert tart benne. Azért nem teljesen fegyvertelen, hiszen roppantul pimasz és mennydörgő pofonokat oszt.

Mire felgyújtja Fabyen kíváncsiságát – kevéssel azután, hogy érzékeit felgyújtotta –, el is tűnik. És ez így megy jó darabig. A pasasnak már annyi a titka, hogy lehet: ő maga a titok. Meg kell fejteni.

Sokan ellenzik. Annál izgalmasabb.

Hamisítatlan Vavyan Fable regényt tartasz a kezedben! Épp ezért engedd meg, hogy ellásunk néhány praktikus intelemmel. – Mielőtt belefeledkeznél a történetbe, ne feledd elzárni a fürdővizedet, mert ha esernyővel a kezében, rettentő durcásan feljön az alattad lakó, és megtudja, miért áztattad szét a lakását, bizonyos, hogy tüstént kölcsönkéri Tőled a könyvet! Napokba telhet, míg újra hozzájutsz! – Pitymallattájt már tapintatosan lapozz, heheréssz, nehogy rád kopogjon izgága szomszédod! – És néha aludd át az éjszakát, mert a munkahelyeden úgysem hiszik el, hogy az olvasástól dagadt a szemed! – Könyvvásárlásnál légy éber! Szerzőnket utánozzák!

 

A másolhatatlanul egyéni hangú, igézően érzelmes, de sosem érzelgő, remek humorú Vavyan Fable a legolvasottabb írók egyike, valamennyi írástudó korosztály körében egyaránt kedvelt. Régóta várt, új mesélőkönyve olyan kalandokra hívja az olvasót, amelyekhez látszólag csupán a történet szereplőinek kell kardot rántaniuk és ezer veszélynek kitéve harcolniuk.

Csakhogy, mint mindnyájan sejtjük: az igazi kaland odabenn, spirituális énünk mélyén is lejátszódhat – közelebb juttatva minket az örök igazságokhoz és a vágyva vágyott szellemi-testi összhanghoz. A regény viszontagságos sorsú hősei éppen arra vágynak, mint bármelyikünk: boldogan élni mindhalálig.

A főszereplő Xera azonban saját bőrén tapasztalhatja meg azt is, vajon élhet-e boldogan, aki sosem halhat meg..!

A Varázscsók, mint minden igazi mese: benső szörnyeinkkel való küzdelmünket jeleníti meg, és kiutat is mutat abból. Gyógyít és tanít. Csupáncsak az a kérdés: képesek vagyunk-e arra, hogy átadjuk magunkat bűvöletének.  

„Késve tudom, de száz életre megjegyzem: szeretni csak a szerelem minden fájdalmával együtt érdemes, vagy sehogy. Amikor visszaszületek, nem leszek abban a helyzetben, hogy keresselek, mert nem fogok emlékezni rád. De megismerlek majd. És ha tudván tudom is, hogy én fogyok el hamarabb, akkor sem ugrom el többé a szerelem elől. Halálugrottam és lezuhantam. Nem tudok megbocsátani magamnak: te bocsáss meg nekem.”

Ön még hisz a mesékben? Igen? Talán? Esetleg ma is boldogan merülne egyszervolt-holnemvolt álomtörténetekbe esténként, elalvás előtt? Most végre igazi estimesélő könyvvel ajándékozhatja meg magát – és azokat, akiket szeret.

Vavyan Fable: Szennyből az angyal / A pepita macska / Sárkánykönny

A regény hősnője, Tonie – túl egy súlyos válságon – mesei karácsonyról álmodozik: fenyőillatú, csillagszórós, Kis éji zenés, meghitt ünnepről, romantikus kettesben egy férfival, akit erre az alkalomra választ számára a számítógépes társkereső szolgálat. S nem arról, hogy bűnözők lepjék el otthonát. Holott pedig ellepik.

Púder, a sorozatgyilkos; Néró, a piromániás; valamint Procc, akinek az a fixa rögeszméje, hogy neki sebészeti úton mindenkit meg kell gyógyítania. Továbbá ellepi hajlékát a nővére a sarjaival, anyja a neurózisával; szomszédnője, Meta Hari, aki mindhárom szemével perfekt módon lát – és még sokan mások.

A vágyott idillből pokolian felforgatott karácsony lesz, s mindennek a Szolgálat által küldött (?) pasas, Barret Grand a dilihopmestere.

 

Az isten szerelmére, meg ne vegye ezt a könyvet! – ha ki nem állhatja a Fable-regényeket – ha férfi – és hiú – ha nő – és a férfiakat Istennek látja – ha nem szeret nevetni – hasműtét után – varratszedés előtt.

Azonban azonnal vigye haza ezt a könyvet, – ha érdekli minden idők legelégikusabb love story-ja, amely arról szól, miként szeretett egymásba Chantal és Sultan – ha kíváncsi rá, hogyan mérgesítette el szerelmüket pl. a csirkelábakkal gazdagon feldíszített karácsonyfa – ha tudni kívánja, mi történik, miután Sultán egy szép napon hazatér Afrikából, hogy felkutasson egy orvost, akinek vírus tapad a kezéhez, ám a doktort halva találja – ha sejti már, hogy Sultant űzőbe veszi a titkosszolgálat, s bár Chantal könnygázzal védi magát, neki is menekülnie kell, árkon-bokron, emlékeken, Afrikán át – pláne, ha…

Tudja mit?! Ha kíváncsi a történetre, olvassa el Vavyan Fable és Maggie Bell könyvét! szerelmi történet, s mint olyan: kész akcióregény. Utolsó – fontos – figyelmeztetés: számoljon a féktelen nevetés következményeivel, és feltétlenül csatornáztassa székét, fekhelyét, mielőtt a könyv olvasásába fogna!

Kezdetnek felhívogat. Telefonüzenget. Követ. Leselkedik rád. Meglátogat álmodban. Távollétedben betör hozzád. Tükrödre firkál, ágyadba fekszik, bemocskolja intimebb holmijaidat. Eléggé félsz már?

Jól van. Akkor rád kopogtat éjszaka. Ablakaidon, idegeiden xilofonozik. Levelet kapsz tőle. Azt akarja, szeresd őt. Csak őt. Azután öltöztetésedbe fog: harisnyát, cipőt, ruhát küld. Te vagy a menyasszonya! Egy napon majd el is jön érted. Nem az első szerelme vagy.

A Yardon tudnak egy másik aráról. Az a lány meghalt, mert nem kért a szörnyeteg szerelméből. A legkülönb zsaru vigyáz rád? Na és? Attól még nyugodtan halálfélhetsz. Vagy pedig derítsd ki hamar, kicsoda ő. Végtére is, pszichológus vagy. Légy trükkösebb, gyorsabb nála. Igyekezz! Az Idült már kitűzte bizarr kézfogótok dátumát!

Vavyan Fable: A Viador, a Mímes, a Harcszolga, a Zsoldos és a többiek - ... Tengere 1-2.

Álmok Tengere

Egy réges-régen varázsálomba süllyesztett, legendás király, akit visszasír a nép. Egy hős Viador, aki hitvesztettségéért hosszú raboskodással fizet. Egy nyelves-szájas, komédiás lány, legendabéli hősök rajongója. Egy kényszermunkára ítélt óriás, akit a hajtókerékről vágnak le. Egy megalázó fogságból szabadított, mogorva sárkány. Két szökött harcszolga, egyikük férfi, másikuk nő. Velük vannak az istenek és a magasabb mágia. Mindenki más ellenség. Egy varázsos történet bátorságról, hitről, barátságról, szerelemről, bűvöletről, kalandról és birodalmárokról! Ahogyan még senki más nem írta meg. A mesélőkönyv. Mesejó!

 

Barbárság Tengere

 
Sandon zsoldosból harcszolga, majd szabad viador lett. A sok tusázás után úgy érzi, perzselt lelke békéjét csakis egyedül találhatja meg, így hát társaitól búcsút véve útnak indul. Lepereg róla Virtuo, a fikarc varázsló figyelmeztetése, mely szerint jobban járna, ha inkább belső utazást tenne. Ő valóságos élményekre vágyik, s ezeket hiánytalanul meg is kapja, miután kiköt Qrbuun rablókirályságban, ahol hirtelen minden katona őt üldözi, és a kéretlenül mellé szegődött társakat is képtelen lerázni.

Leáztatja magáról az elmúlt napok lepedékét. Napok? Hiszen csak múlt éjjel kezdődött az egész, amikor a kalapos személy a fogadó teraszára lépett. Rövid időn belül felforrósodott a helyzet, elsült

Bűzmók, az ártatlanokat is beborítva kegyetlen fojtógázával, s következett az űzéses menekvés, harcolós, börtönös izzadásokkal. Alvilágnál irtóztatóbb temetőben jártak, rájuk ragadt a nadály, tökfejnek nézte őket Amula, a béljós. Poroszlókkal vívtak a gőzfürdőben, a kalaposról kiderült, hogy vándorol a melle. Vendégül látta őket a Bomlott Királyné, vagyis a szelleme. Halálraítélt zsiványoknak segítettek szökni, kiverekedték magukat Rablókirály-városból, és amikor azt remélték, nyugtot lelnek végre, vissza kellett térniük, egyenest a Végzetpalotába.

Az Álmok Tengeréből megismert Sandon kisvártatva azon kapja magát, hogy Throk lovagként harcol a Vitézi Viadalon a bajnoki címért, napról napra szerelmesebb feleségébe, Amina grófnőbe, és legfőbb célja megdönteni Scata rablókirály zsarnoki hatalmát.

Mesélőkönyv szabadságról és szerelemről, harcosokkal, tündérekkel, varázslókkal.
A Világ Lelke legyen velünk.