Vélemény #34

Anne Eliot
Toplistás szerelem



Hunter tudja, hogy az a balhé a kocsival hülyeség volt. De hát egy popsztártól mindenki azt várja, hogy őrültségeket csináljon, nem? Emiatt még nem kéne az anyjának meg az ügynökének száműznie őt a nagynénjéhez egy isten háta mögötti kisvárosba. Na és kit kérnek meg, hogy segítsen neki álruhában elvegyülni a helyi gimiben? Valami flúgos kiscsajt, aki fiúk közelében teljesen lebénul, és/vagy véletlenül kiüti őket. Remek… 
De fura módon a világhírű énekestől a már-már kórosan félénk Vere valamiért mégsem jön zavarba, sőt Hunter mellett be nem áll a szája, imád vele lógni, és folyton pasiszerző tippekért nyaggatja. Vagyis a tinilányok millióinak bálványa pillanatok alatt a barát zónában találja magát. Na ehhez azért neki is lesz egy-két szava!

LOL! – és – Wow!
Ezek az első igazi reakcióim erről a könyvről. Megvallom sokáig csak szemeztem vele, és őszintén tartottam is tőle, hogy nem azt fogom kapni, amire vártam volna… és hogy csalódni fogok benne. (Megjegyzem, ez már előfordult nálam Lol-os könyvnél…) De boldogan mondom azt, hogy kellemes csalódást okozott nekem e könyv minden egyes sora, oldala.

Olyan… azt tudnám rá mondani, hogy aranyos és jópofa történet volt ez. Egy olyan fiú főkarakterrel, akiről azt hittem, hogy egy beképzelt, arrogáns, nyomulós popsztárocska. De kellemes csalódásként tudom elkönyvelni, azt, hogy mennyire örülök annak, hogy nem azt kaptam általa amire számítottam. Hanem annál sokkal többet. Aranyos volt. És tetszett az, ahogyan Vere miatt, és mellette megtudta mutatni az igazi ön magát. Azt, hogy ki is és ki is lehetne valójában, ha ön maga lesz.

Vere pedig, tényleg az a lány, akire ha akarnánk se tudnánk haragudni. Legalábbis én nem tudtam. Nem mert azt hiszem, hogy sikerült át látnom és megélnem úgy ezt a történet, és a cselekmények történését, folyását ahogyan azt Anne elképzelte. S konkrétan ezt éreztem végig is nála. Mármint Anne-nél. :)
Aranyos volt, Hunter 'szemszögéből' nézve, meg még inkább véltem annak.

De hogy megjegyezzek egy-két mellékszereplőt is akiket szintén sikerült megszeretnem, ahogyan Vere-t és Hunter-t, az nem más volt mint Jenna és Charlie. – Az utóbbira a végén konkrétan rossz szemmel néztem… igazán seggfejként viselkedett. – De az, hogy a húgát akarta védeni, s megbosszulni, az lágyított a szívemen. – De azt meg kell hagyni, hogy Jenna-val halálos párost alkotnak, az egyszer már biztos. Akit egyébként nagyon bírtam. A stílusát, a viselkedését… na meg abszolút, hogy a dumáit. :D

S muszáj vagyok megjegyezni így a végére, hogy külön a vége okozott nekem igazán kellemes csalódást. Másra számítottam, rosszabbra… de ahogyan ezt Anne megoldotta, hatalmas LOL-os felkiáltás neki érte.
Örültem, hogy nem csúszott bele abba a hibába, amire számítottam, s amit már tapasztaltam hasonló átmeneti szálú könyveknél. És hogy végül megérdemelten lett a vége is egy aranyos, happy end. :)