Keresés ebben a blogban

FONTOS!!!

EZ AZ OLDAL NEM LETÖLTŐ OLDALKÉNT SZOLGÁL!
ÉS EMAIL-BEN SEM KÜLDÜNK KÖNYVEKET!

2016. február 22., hétfő

Baráth Katalin: Dávid Veron 1-4.

A fekete zongora


"A Monarchia egyik alföldi városkájában járunk, az 1910-es években. Dávid Veronika, az emancipált, lassan vénlánynak számító eladókisasszony saját romantikus regényét írja a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – késsel a hátában. Zsebében egy kitépett lap, rajta a hírhedt Ady-vers, A fekete zongora.

A békés kisváros élete fenekestül felfordul. Az ügybe szinte mindenki belekeveredik, a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, a zsidó kereskedő, de még az apáca is. Miközben ellátogatunk a korabeli Szegedre és Szabadkára, sőt, találkozunk magával Ady Endrével is, a hullák csak szaporodnak.

Vajon Veronikának és társainak sikerül rájönni, ki lehet az agyafúrt gyilkos? És hogy mi köze a rejtélyes Ady-versnek az áldozatokhoz? És Veronika szívéhez melyik férfit sodorják közelebb az események: hűséges gyermekkori barátját vagy a nyomozni érkező, sármos, éles eszű huszártisztet?

A 100 éves nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt tisztelgő regényben mindenre fény derül."

 

A türkizkék hegedű

 
Az 1910-es évek, kisvárosinak semmiképpen sem nevezhető Budapestjén eltűnik egy árva kisfiú.

Nem különös eset ez, a pezsgő, élettel teli fővárosban mindennap történnek ennél különösebb dolgok is – csak éppen Dávid Veron ezt nem hagyja annyiban.  A Nő című feminista lap munkatársaként kívülről ismeri a várost, és barátnőjével, a tündöklő szépségű, csábos Marával együtt nyomozni kezd.
A gyanú hamarosan egy ördögi alakra terelődik, egy bizonyos Szászi Barabásra, aki vallásos lózungokkal – és persze sármos külsejével – vonzza magához a gyermek után áhítozó nőket.

Veron és Mara nyomozópárosához csatlakozik egy délceg, jóképű sírkőfaragó is (aki nem utolsó sorban az eltűnt kisfiú nagybátyja), hogy hármasban kezdjék üldözőbe venni a velejéig gonosz Szászi Barabást. Balatonfüreden keresztül egészen Abbáziáig követik, ahol olyan titkos üzelmekre bukkannak, amely az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjét katasztrofálisan és végzetesen befolyásolhatják.

 

A borostyán hárfa

 
1912 karácsonya,

 Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset. Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak.

Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője. A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és munkásgyűléseken megfordulva azonban olyan tudás birtokába jut, ami nemcsak a rendőrség, de régi barátai előtt is alapos gyanúba keveri őt. Vajon sikerül-e Dávid Veronnak lemosnia magáról a gyanút, és ép bőrrel megúsznia a gyilkos utáni hajszát? Lehet, hogy fondorlatos módszerei, nagyvilági intrikái és rendíthetetlen kitartása ezúttal kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy kézre kerítse a mindenre elszánt és hidegvérű gyilkost, akinek gaztettei mellett Ókanizsa eddigi összes bűnügye eltörpül.

Baráth Katalin A fekete zongora és A türkizkék hegedű után harmadszor küldi veszedelembe népszerű hősnőjét, Dávid Veront, mégpedig egy újabb békebeli bájú és ellenállhatatlan humorral fűszerezett, rejtélyekben bővelkedő történetben.

 

Az arany cimbalom

 
1914 fullasztó júliusa.

A meggyilkolt trónörököspárt már eltemették, a Monarchia belgrádi nagykövete pedig egyre türelmetlenebbül várja, hogy Szerbia válaszoljon az ultimátumra.

A poros bácskai kisváros, Ókanizsa kávéházaiban és kocsmáiban azonban változatlan hévvel pörögnek a pletykás nyelvek, nyílnak-csukódnak a bicskák, a mezőkön suhog a kasza. Így hát alig akad valaki, aki észrevenné, hogy a társaskocsi, amely a szomszéd városba indult, nem érkezett meg. Utasait egyszerűen elnyelte a föld…

Szerencsére az egykori boltoskisasszony és zsurnálhölgy, a minden lében kanál Dávid Veron most is az események közepébe csöppen. Veron, akinek mindennapjaiban A borostyán hárfa hátborzongató történései óta jelentős fordulat állt be, életét kockáztatva próbálja kideríteni, miféle gonosz cselszövény rejlik az utasok eltűnése mögött.

Amikor Veron rájön, hogy a rejtély évtizedekkel korábbra, a könyörületet nem ismerő betyárvilágba nyúlik vissza, még fenyegetőbb veszélybe kerül. Talán már nem is lesz életben, mire a Monarchia és Szerbia békét köt…

Kondor Vilmos: Bűnös Budapest-ciklus 1-5+1.

Budapest noir


Budapest, 1936. október. 

Gömbös Gyula halott.

A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába.

Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

 

Bűnös Budapest

1939 szeptembere.

A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől.

Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt.

Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz.

Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány.

Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés.

A budapesti kém


1943 decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon.

Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő.

Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről.

Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna még legvadabb álmában sem , hogy ki mozgatja a szálakat.

 

Budapest romokban



 1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd.

Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául.


 

Budapest novemberben

 
A Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.

Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e.

Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek.

Nem.

Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.

Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes


Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek – két dolog közös bennük.

Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak.

Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.

Vavyan Fable: Halálnak halálával / Holt volt, holt nem volt…


A Szent Kristóf börtönből külső segítséggel megszökik három nehézbűnöző: Tetovált, Szűz és Yeti. Szabadulásuk után nyomban elmenekülnek „jótevőik” elől, ők tudják, miért. A rendőrséggel szemben is fórt élveznek, mert a börtönben lázadás tör ki, s ezért jó ideig nem derül fény az eltűnésükre. Még szökésük napján hozzálátnak bosszúakcióikhoz.

Célpontjuk az őket életfogytiglannal sújtó bíró és ügyésznő; rendőrök, akciócsoportosok. Megölnek egy nyomozónőt.

Az áldozat társa, a Pikírt gúnynévre hallgató fiatal rendőrnő hamar meglátja az összefüggést a börtönlázadás és a gyilkosságsorozat között. Pikírt rendőri módszerei finoman szólva öntörvényűek, de ezeknek köszönhetően öles léptekkel halad előre az ügyben, jóllehet jóképű kollégája, Indra éppúgy nehezíti az életét, mint újdonsült szomszédja, Melotti, aki időnként rábontja a falat, de más módon is kellemetlenkedik, elültetvén a gyanút, hogy köze lehet az eseményekhez.

A kemény krimikben megszokott nyers, erélyes nyomozót ezúttal nő személyesíti meg. Pikírt férfigyűlölő; esküdt ellensége a bűnözőknek, fajra, nemre és pozícióra való tekintet nélkül. Lidérces világban él, kemény létfeltételek között, vértje a humora, fellépése. Ám ez a vért nem sérthetetlen.

 

(Banyamese)

Antidepresszáns, immunerősítő.
Adagolás: igény szerint.
Mellékhatások: gyakori röhögőgörcs, szívtáji felmelegedés, néha pityergés.
Hatóanyagok: humor, szeretet, szerelem, akció, őszinteség, tisztaság.

Vigyázat, ez egy Banyamese! Humort, varázslatot, hamisítatlan Fable-t, nyomokban vasreszeléket tartalmaz.

Vavyan Fable: Démontangó / Kedves, mint egy kéjgyilkos / Vakvágta


A Halkirálynő szerzőjének – új könyve az olvasó által jól ismert vérbő humorral és érzelgősséget kerülő humanizmussal megírt, lebilincselő kalandregény.

Az egyik főhős – Lila Li Dzsin – a gerillaháborúban kommandós kiképzést kapott, függetlenséget az érzelmektől is óvó, izgalmas újságírónő, kemény, már-már férfias karakter.

A másik főhős – Robin Von Thomas – rendőrségi fejes, alig túl egy súlyos haslövésen. Szívós, elszánt zsaru. Ellenfelei úgy vélik, megfékezhetik felesége meggyilkoltatásával.

Ebben az ügyben találkoznak. Bizony, a légkör nem baráti. Vibrál a levegő, egymásnak feszül a két intellektus. Összecsapásaik durvák, kíméletlenek. Sejteni lehet, hogy nem sétagalopp vár rájuk.

Hőseink az egymásnak tett apró szolgálatok közben – úgy mint egymás életének többszöri megmentése – összefognak a polgárháborúból hazaszökött maroknyi fegyveres csoporttal, a magukat gladiátoroknak nevező halálkatonákkal, hogy felszámolják a titkos katonai kiképzőtelepet.

Akcó akciót követ, s az egyre szorosabb harci szövetségből kibontakozik egy félénken, visszafogottan induló, romantikus nagy szerelem.

 

A Rossz ómen, jó ómen hőse kényszerneurotikus módon számolgat, és furcsa
növényágyásokat gondoz a kertben.

A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén.

A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt.

Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától.

Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek.

A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe. Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen.

A Halálgyári képek és a Valahol Európában – Új fejezet című írások jóval többek, mint „megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk”. Jelenetek a mészárlós időkből. Leonardo da Vinci így látta ezt: A háború bestiális őrültség. A Démoni főfigurá ja azt hiszi, amiről nem tud, azt nem ő követte el. Életét sok más mellett egy szériagyilkos-specialista zsaru is keseríti. Pedig micsoda versíró lehetne belőle!

 

A férfi, Kentaro sokoldalú kaszkadőr, miáltal hol lángra kap, hol a magasból zuhan alá; ha a forgatókönyv úgy kívánja, lóval ugrik dupla Lutzot, vagy száguldó kocsival triplaszaltózik – de még számos módon képes ijedelemmel, gyászelőérzettel facsargatni kedvese szívét.

Az érte aggódó nő, Chrysler Le Baron zsaru, hajdani akciós, mégpedig azon titokzatos állományból, amelynek tagjai bevetéskor elfedik arcukat, és még jámbor hozzátartozóik se tudhatják róluk, miféle munkát végeznek.

Emira tizennégy éves, midőn e szerelmi duett kellős közepébe pottyan. Ott a helye, végre is Le Baron leánya, jóllehet, tömérdek éve bírói végzés tiltja őket egymástól.

Az exférj, az apa törekvő jogász, főként pénzmosással és szerelemszédelgéssel foglalkozik, mígnem egy napon sokkoló fordulatot vesz eladdig bársonyba burkolt élete. Megvilágosodván arról, hogy viperafészekbe tévedt, sebtében elhelyezi gyermekét a vérmes múltú anyánál, és felszívódik a ködben. Azt hiszi, hogy ekként mindent elsikált. Holott a balladisztikus események csak ezután kezdődnek.

Vavyan Fable Édes, mint a bűn / Tűzvarázs / Ezüstegér


A nagy sikerű elbeszéléskötet újabb írásokkal bővült, felfrissült kiadása.

Megint köztünk jár Talpig Jane, Gianetto hadnagy, Zöld Cafat, Halálsikoly, UFO kapitány, a Homo Paciensek – és a többiek!

"- Nekem nincs mitől tartanom – szögezte le Gianetto. – De maga alaposan gondolkozzon el útközben, hogy mit fog felelni az alábbi kérdésekre: miért nem jelentette a támadást a rendőrségen? Miért hozta el a fegyvert? Miért tekinti versenypályának a város utcáit? Meggyőződésem, hogy a főnöke is lajstromozza a kérdéseit.
– Nyaljon sót – morogta Talpig Jane.
A hadnagy az ajtót kinyitva az úttestre lépett. Eszébe jutott valami, és visszahajolt.
– Majd lassan vezetek, hogy tudjon követni – mondta, megadva a kegyelemdöfést.
De ugyan kinek?
Talpig Jane berántotta az ajtót. Lenyomta a zárógombot.
Gianetto begörbült az ablakon. Kicsit torz volt az arca.
– Szívesen elvettem volna az ujjamat. Mind a négyet."


„Halálsikoly kinyitotta a szemét. Valami oda nem illő dolog lehetett a tüdejében, mert nem volt zökkenőmentes a légzése. Még ez is, nyögte, amikor felderengett, mi történt vele a nászutasoknál. Csak nemrég tüdőzött le egy cipősarkat, amikor harmadik társuk, a robbanékony Mama Hari féltékenységi cirkuszt rendezett.” 

„Kapcsolatot kerestem a Lázadókkal, de látogatásomat meg kellett szakítanom, mert Homo Furizók (a kormány terrorelhárító alakulatai) támadtak ránk, éppen akkor, amikor egy Homo Lírász a szépség és a szeretet szavak jelentését ismertette hallgatóságával.” 


„- Férfi vagy? – kérdezi fejében a hősnő. Tőle, a Vezéri Gárda főparancsnokától. tőle, aki jelenleg a Vezérnél is előrevalóbb, mert enkezében tartja a Haza Üdvét. De hát ki a férfi? Aki vérfürdőt rendez a tömegben, hogy az ablaknál leskelő Vezér gusztusát lelje a látványban? Aki bármi áron védelmezi a morálisan tarthatatlant? Meglehet, hogy éppenséggel az a férfi, aki elsőként kimondja: na ebből elég.” 

 
…és így tovább.

 

Shane Negrin hajdan zsaru volt, akárcsak kedvese: Ohio di Giacomo. Fiuk született. Seregnyi bűnözőt lakatoltak le együtt. Például a pszichopatát. És a bombászt. Egy rossz napon szakítottak

Shane nőül ment a lélekgyógyászához. Eltelt tíz év. Shane szóvivő lett, felszedett néhány fölös kilót, érzése szerint agyára is. Házassága ellaposodott, fia idegtépően kamaszodik. A bombász sittideje letelik. A pszichopata megszökik.

Shane önfeledten mazo-tornázik, hogy újra 36-os méretű ruhákban járhasson: a valaha Grand Machónak becézett-gúnyolt, máig zsaru Ohio oldalán.

Az elmebeteget és a robbantót hidegvérűen hagyják mézédes tervei. Ők Shane-t akarják:ölve és halva. De nem csak ők.

 

Gratia egy Isten háta mögötti birtokon gondozza a lovakat. Nemcsak velük különleges a kapcsolata, a közeli falu népét és a doktort is elbűvöli, nem feltétlenül a bájosságával. Egy macska elől mentett egérrel misztikus viszonyba kerül, bár ő nem tud róla. Kívánságai sorra teljesülnek, rögtön az első így hangzik: inkább a falnak mennék, mint hozzád. Történet szerelemről, barátságról, vágyról, varázsról.

Részlet a regényből:
Egy napon a porondnak becézett pályán dolgozott Mulin egyik hátasával. Az ezerképpen tündöklő Nap tékozlón folyatta aranyló fényeit.
Az idegen kocsi a szent és tabu lovaglóösvény felől érkezett. Lassan, hajószerű siklással bukkant elő a fák közül. Az igazgyöngy színű luxusjárgány a vízszintes oszlopsorral közrezárt pálya mellé gördült és megállt.
Sötét üvegű ablakain megtört a napsugarak áthatolási igyekezete.
Gratiából előfakadt a birtokvédő ösztön, még akkor is, ha Brahms Mullin tulajdonát kellett védelmeznie. Megsarkantyúzta a lovat, a tabusértő kocsihoz száguldott, homokot kavarva fékezett mellette. Mélyre szívta a levegőt, hogy ezutáni szavai majd jól érthetőek legyenek.
A vezetőülés melletti ablak lesikamlott.
Gratia némán benn tartotta a levegőt.
– … dzs vagyok – tudatta az ablakba könyöklő, harcias férfi. Felfogva, hogy az utastérből ömlő zene rivalizál a hangjával, elnémította a lejátszót. Hosszan, lustán, leplezetlenül, amúgy pasasmód mustrálta a hallgataggá dermedt lányt. Nem mutatta ki, mire jutott a szemével, mimikájával takarékosan bánt.

Vavyan Fable: Mennyből a csontváz / Kriplikommandó / A halál zsoldjában


Imogen, a szabadstílusban szeánszozó, kissé különc özvegyasszony karácsonyozásra várja hipochonder öccsét, Valdust, és menopauzás húgát, Genevát. Továbbá kisakaratú unokaöccsét barátnőstől, valamint ábrándos kuzinját, Aetnát. Utóbbi boldogtalan ara és Shakespeare-rajongó.

A meghívottak útnak indulnak a vidéki házhoz. Soha nem látott jégvihar támad rájuk.

A Kifürkészhetetlen Sors a regényes múltú, kísértetjárta kúriához vezérel két bűnözőt és az őket hajszoló zsarukat. A fejvadászok eredetileg legénybúcsúba készültek.

Rosco tüntetően cipeli a vőlegénynek szánt szexapácát, és csontvázünnepnek csúfolja a karácsonyt. Társa, London jeges vízbe esik, és férfias titka van. Odakeveredik egy pszichiátriai eset, a hasadásos Boston.

Imogen unokaöccse viszont elakad a jégpokolban, ám furcsa modorú barátnője megérkezik a gyerekével. Utóbb ezt többen a Végzet Szívatásának tekintik.

Az időjárási karantén összezárja a sokféle embert a tömény múltú épületben. Hamarosan még egy terítékre lesz szükség: a bekokszolt Mikulás a kéménybe dugul.

E fergeteges napokat velük ünnepli Imogen réges-rég megboldogult férje, Uly Bácsi – és sokan mások a hajdanvolt időkből.

 

A kalandregény hőse hét ember. Foglalkozásuk nem tipikus, sorsuk sem az. Egy napon mindannyian életveszélybe kerülnek, s amikor puszta létük a tét, segítő kéz nyúl értük. A túlélést kínálja – nem ingyen, s morális szempontból nem is olcsón.

A hét ember mit tehet? Rejtélyes kaland zsoldosaiként útnak indulnak.

Mit keres közöttük a pszichopata Herval, a macskaizomzatú Tiria, milyen lidércekkel küzd Gino Van Can, mi készteti a flegma Ron Jart arra, hogy feladja semlegességét?

„- Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha rendes menekülők módjára inkább az idegenlégió mellett voksolunk? Vajon a madám velünk jöhetne-e a Szaharába? Nem tudjátok, koedukált már az idegenlégió?
 – Utálom a homokot – felelte Tiria.
 – Legfeljebb az ember nem visz vödröt, lapátot, kis formácskákat – vonogatta a vállát Ron Jar.”

 

A Halkirálynő és a Kommandó" íróját napjaink vérfagyasztó terrorcselekményei ihlették erre az akcióregényre. Vavyan Fable ezúttal egy terroristaellenes kommandó akcióit meséli el élvezetes, érdekfeszítő stílusban.

A könyv hősei – a halál zsoldosai – kommandósok.

A komor David Chennes, a kivételes képességű fiatal nő, Tania Tiller, a rézbőrű Sacha, a veszedelmesen verekedő Liu és a többiek. De a halál zsoldosa a bérgyilkos Csen King és Cassagne, a terrorista vezető is. Összeesküvők, ámokfutók, katonák, politikusok. Ők csapnak össze a regényben.

A fordulatos történet izgalmait még egy ötletesen beleszőtt bűnügyi szál is fokozza, nem kevés meglepetést tartogatva az olvasó számára. Az események feltartóztathatatlanul száguldanak előre, mígnem kivehetővé válnak a katasztrófa körvonalai. Meglehet, a Halál akar főszereplővé válni, a kommandó szembeszáll vele, hadat üzen neki…

Vavyan Fable: Nászjelentés / My fair lord / Varázscsók


A remek humorú Vavyan Fable ismét elévülhetetlen témáról írt új regényt, mely nem csupán a hetero-, homo- és uniszexuális, sörbarát, tánc-, motor- és lókedvelő olvasóközönség, hanem ennél szélesebb írásértő rétegek érdeklődésére is bízvást számot tarthat. Elképzelhető, hogy még a görfüggönykészítők, a rovarékszerészek és a nőnemű zsoldos katonák is kultiválni fogják.

A keserédes, frivol, mulattató, provokatív, őszinte és a legkevésbé sem kisasszonyos hangvételű történet az örök férfi-nő kapcsolatról, ezen belül a házasságról, annak kudarcáról és a boldogító válásról szól.

A történet ezzel még nem ér véget, sőt, úgyszólván itt kezdődik, ugyanis a főhősnő, mindebből mit sem okulván, újabb szerelmi frigyet fontolgat. Egy férfival! A barátnők bölcs tanácsainak és életpéldájának figyelembevétele nélkül!

Ezen esküvőregényt és sorsdrámát az írónő a jól ismert, védjegyszerűen egyedi Fable-stílusban vetette papírra.

 

 A hölgy kalapja hatalmas, haja homokszőke, arcán régi sebhely, farmerja repedt. Neve Fabyen, egyébként grafomán; kalandregényeket ír.

Egyszer kitalál egy ízig-vérig férfi hőst, mire is az szembejön vele egy – addig holtunalmas – estélyen. A férfiról csak azt lehet tudni, hogy Benetton-zöld campingbusza, kék szeme, egy vagy több üldözője – és számos titka van. Pisztolytokot hord a hóna alatt, de nem stukkert tart benne. Azért nem teljesen fegyvertelen, hiszen roppantul pimasz és mennydörgő pofonokat oszt.

Mire felgyújtja Fabyen kíváncsiságát – kevéssel azután, hogy érzékeit felgyújtotta –, el is tűnik. És ez így megy jó darabig. A pasasnak már annyi a titka, hogy lehet: ő maga a titok. Meg kell fejteni.

Sokan ellenzik. Annál izgalmasabb.

Hamisítatlan Vavyan Fable regényt tartasz a kezedben! Épp ezért engedd meg, hogy ellásunk néhány praktikus intelemmel. – Mielőtt belefeledkeznél a történetbe, ne feledd elzárni a fürdővizedet, mert ha esernyővel a kezében, rettentő durcásan feljön az alattad lakó, és megtudja, miért áztattad szét a lakását, bizonyos, hogy tüstént kölcsönkéri Tőled a könyvet! Napokba telhet, míg újra hozzájutsz! – Pitymallattájt már tapintatosan lapozz, heheréssz, nehogy rád kopogjon izgága szomszédod! – És néha aludd át az éjszakát, mert a munkahelyeden úgysem hiszik el, hogy az olvasástól dagadt a szemed! – Könyvvásárlásnál légy éber! Szerzőnket utánozzák!

 

A másolhatatlanul egyéni hangú, igézően érzelmes, de sosem érzelgő, remek humorú Vavyan Fable a legolvasottabb írók egyike, valamennyi írástudó korosztály körében egyaránt kedvelt. Régóta várt, új mesélőkönyve olyan kalandokra hívja az olvasót, amelyekhez látszólag csupán a történet szereplőinek kell kardot rántaniuk és ezer veszélynek kitéve harcolniuk.

Csakhogy, mint mindnyájan sejtjük: az igazi kaland odabenn, spirituális énünk mélyén is lejátszódhat – közelebb juttatva minket az örök igazságokhoz és a vágyva vágyott szellemi-testi összhanghoz. A regény viszontagságos sorsú hősei éppen arra vágynak, mint bármelyikünk: boldogan élni mindhalálig.

A főszereplő Xera azonban saját bőrén tapasztalhatja meg azt is, vajon élhet-e boldogan, aki sosem halhat meg..!

A Varázscsók, mint minden igazi mese: benső szörnyeinkkel való küzdelmünket jeleníti meg, és kiutat is mutat abból. Gyógyít és tanít. Csupáncsak az a kérdés: képesek vagyunk-e arra, hogy átadjuk magunkat bűvöletének.  

„Késve tudom, de száz életre megjegyzem: szeretni csak a szerelem minden fájdalmával együtt érdemes, vagy sehogy. Amikor visszaszületek, nem leszek abban a helyzetben, hogy keresselek, mert nem fogok emlékezni rád. De megismerlek majd. És ha tudván tudom is, hogy én fogyok el hamarabb, akkor sem ugrom el többé a szerelem elől. Halálugrottam és lezuhantam. Nem tudok megbocsátani magamnak: te bocsáss meg nekem.”

Ön még hisz a mesékben? Igen? Talán? Esetleg ma is boldogan merülne egyszervolt-holnemvolt álomtörténetekbe esténként, elalvás előtt? Most végre igazi estimesélő könyvvel ajándékozhatja meg magát – és azokat, akiket szeret.

Vavyan Fable: Szennyből az angyal / A pepita macska / Sárkánykönny


A regény hősnője, Tonie – túl egy súlyos válságon – mesei karácsonyról álmodozik: fenyőillatú, csillagszórós, Kis éji zenés, meghitt ünnepről, romantikus kettesben egy férfival, akit erre az alkalomra választ számára a számítógépes társkereső szolgálat. S nem arról, hogy bűnözők lepjék el otthonát. Holott pedig ellepik.

Púder, a sorozatgyilkos; Néró, a piromániás; valamint Procc, akinek az a fixa rögeszméje, hogy neki sebészeti úton mindenkit meg kell gyógyítania. Továbbá ellepi hajlékát a nővére a sarjaival, anyja a neurózisával; szomszédnője, Meta Hari, aki mindhárom szemével perfekt módon lát – és még sokan mások.

A vágyott idillből pokolian felforgatott karácsony lesz, s mindennek a Szolgálat által küldött (?) pasas, Barret Grand a dilihopmestere.


 

Az isten szerelmére, meg ne vegye ezt a könyvet! – ha ki nem állhatja a Fable-regényeket – ha férfi – és hiú – ha nő – és a férfiakat Istennek látja – ha nem szeret nevetni – hasműtét után – varratszedés előtt.

Azonban azonnal vigye haza ezt a könyvet, – ha érdekli minden idők legelégikusabb love story-ja, amely arról szól, miként szeretett egymásba Chantal és Sultan – ha kíváncsi rá, hogyan mérgesítette el szerelmüket pl. a csirkelábakkal gazdagon feldíszített karácsonyfa – ha tudni kívánja, mi történik, miután Sultán egy szép napon hazatér Afrikából, hogy felkutasson egy orvost, akinek vírus tapad a kezéhez, ám a doktort halva találja – ha sejti már, hogy Sultant űzőbe veszi a titkosszolgálat, s bár Chantal könnygázzal védi magát, neki is menekülnie kell, árkon-bokron, emlékeken, Afrikán át – pláne, ha…

Tudja mit?! Ha kíváncsi a történetre, olvassa el Vavyan Fable és Maggie Bell könyvét! szerelmi történet, s mint olyan: kész akcióregény. Utolsó – fontos – figyelmeztetés: számoljon a féktelen nevetés következményeivel, és feltétlenül csatornáztassa székét, fekhelyét, mielőtt a könyv olvasásába fogna!


Kezdetnek felhívogat. Telefonüzenget. Követ. Leselkedik rád. Meglátogat álmodban. Távollétedben betör hozzád. Tükrödre firkál, ágyadba fekszik, bemocskolja intimebb holmijaidat. Eléggé félsz már?

Jól van. Akkor rád kopogtat éjszaka. Ablakaidon, idegeiden xilofonozik. Levelet kapsz tőle. Azt akarja, szeresd őt. Csak őt. Azután öltöztetésedbe fog: harisnyát, cipőt, ruhát küld. Te vagy a menyasszonya! Egy napon majd el is jön érted. Nem az első szerelme vagy.

A Yardon tudnak egy másik aráról. Az a lány meghalt, mert nem kért a szörnyeteg szerelméből. A legkülönb zsaru vigyáz rád? Na és? Attól még nyugodtan halálfélhetsz. Vagy pedig derítsd ki hamar, kicsoda ő. Végtére is, pszichológus vagy. Légy trükkösebb, gyorsabb nála. Igyekezz! Az Idült már kitűzte bizarr kézfogótok dátumát!

Vavyan Fable: A Viador, a Mímes, a Harcszolga, a Zsoldos és a többiek - ... Tengere 1-2.


Álmok Tengere


Egy réges-régen varázsálomba süllyesztett, legendás király, akit visszasír a nép. Egy hős Viador, aki hitvesztettségéért hosszú raboskodással fizet. Egy nyelves-szájas, komédiás lány, legendabéli hősök rajongója. Egy kényszermunkára ítélt óriás, akit a hajtókerékről vágnak le. Egy megalázó fogságból szabadított, mogorva sárkány. Két szökött harcszolga, egyikük férfi, másikuk nő. Velük vannak az istenek és a magasabb mágia. Mindenki más ellenség. Egy varázsos történet bátorságról, hitről, barátságról, szerelemről, bűvöletről, kalandról és birodalmárokról! Ahogyan még senki más nem írta meg. A mesélőkönyv. Mesejó!


 

Barbárság Tengere

 
Sandon zsoldosból harcszolga, majd szabad viador lett. A sok tusázás után úgy érzi, perzselt lelke békéjét csakis egyedül találhatja meg, így hát társaitól búcsút véve útnak indul. Lepereg róla Virtuo, a fikarc varázsló figyelmeztetése, mely szerint jobban járna, ha inkább belső utazást tenne. Ő valóságos élményekre vágyik, s ezeket hiánytalanul meg is kapja, miután kiköt Qrbuun rablókirályságban, ahol hirtelen minden katona őt üldözi, és a kéretlenül mellé szegődött társakat is képtelen lerázni.

Leáztatja magáról az elmúlt napok lepedékét. Napok? Hiszen csak múlt éjjel kezdődött az egész, amikor a kalapos személy a fogadó teraszára lépett. Rövid időn belül felforrósodott a helyzet, elsült

Bűzmók, az ártatlanokat is beborítva kegyetlen fojtógázával, s következett az űzéses menekvés, harcolós, börtönös izzadásokkal. Alvilágnál irtóztatóbb temetőben jártak, rájuk ragadt a nadály, tökfejnek nézte őket Amula, a béljós. Poroszlókkal vívtak a gőzfürdőben, a kalaposról kiderült, hogy vándorol a melle. Vendégül látta őket a Bomlott Királyné, vagyis a szelleme. Halálraítélt zsiványoknak segítettek szökni, kiverekedték magukat Rablókirály-városból, és amikor azt remélték, nyugtot lelnek végre, vissza kellett térniük, egyenest a Végzetpalotába.

Az Álmok Tengeréből megismert Sandon kisvártatva azon kapja magát, hogy Throk lovagként harcol a Vitézi Viadalon a bajnoki címért, napról napra szerelmesebb feleségébe, Amina grófnőbe, és legfőbb célja megdönteni Scata rablókirály zsarnoki hatalmát.

Mesélőkönyv szabadságról és szerelemről, harcosokkal, tündérekkel, varázslókkal.
A Világ Lelke legyen velünk.

Vavyan Fable: Seym és Lilia 1-2.


Álomhajsza

Amint tudomást szerzünk a KÉK KRISTÁLY létezéséről, azonnal szenvedélyesen érdekeltté válunk abban, hogy az el is juthasson rendeltetési helyére. Sok, nagyon sok függ ettől: talán nem kevesebb, mint az emberi élet szépsége. Fénylő és sötétlő birodalmak, szörnyecskék és monstrumok, tündérek és fenevadak, harcosok és filmesek között vezeti hőseit biztos, de gyengéd kézzel VAVYAN FABLE ebben a különös, egymásba illeszkedő, egymást tükröző, egymást kiegészítő ikerregényben.

A Szerző, a tőle már jól ismert pazar játékossággal, plasztikus megjelenítő erővel, de a még tőle is szokatlan érzelmi komolysággal hívja meg olvasóját a szerteágazó, elbűvölően gazdag mese-álomvilágba. Varázsol, de nem csal. Hiszen az álom: igaz! Mi álmodjuk magunkról, egymásról.

A varázsos, groteszk, fura-bájos, bizarr, pikáns, lebegő, súlyos, gyengéd, horrorszerű, kuncogtató, józan, szárnyaló, görnyesztő, trillázóan gunyorkás és szívmélyien komoly FANTASY-TÖRTÉNET minden ere, patakocskája és folyama – s velük az Olvasó is – eléri végül a Tengert. A szeretet tengerét.

 

Tündértánc

 
Melyik kép és melyik tükör? Melyik a hang, melyik a visszhang? Ismét film- és élet-forgatás zajlik; filmképek, életképek, vágyképek, rémképek és jelképek jobb- és baljós özöne káprázik át egymáson s ugyanígy a szerepeken-szereplőkön, írón és olvasón. Amint a tíz évvel korábban született
Álomhajsza című ikertörténet (s immár azzal/azokkal is egymást trükkösen tükrözve); sodró-nyűgöző, vakító és látni tanító Tündértánc forgatagában, józan delíriumában, ihletett és ihlető bizonyosságai és bizonytalanságai közepette újólag és folytatólag a legbecsesebb és legkényesebb érték: a Szeretet számolhatatlan esélyét, lehetőségét és lehetetlenségét villantja és mérlegeli az Új Könyv is; úgymód, amint a kaleidoszkóp „anyagkészlete” mindig változatlan, ám soha egymás után kétszer azonos ábrát ki nem vet. Ami kétségtelen: érdekes is, érdemes is gyakorolni a Tündértánc-lépéseket!

Vavyan Fable: Mesemaraton 1-2.


Mesemaraton

VIGYÁZAT: NEM MESEKÖNYV!

Burleszk, paródia, karikatúra ÉS kalandregény.

Hella Postor, a vagány, idős milliomosnő éjjel-nappal tequilát iszik, s közben lovasversenyt szervez fantasztikus terepen, mesés fődíjjal (egymillió fabatka). Szinte a rajt előtt belebotlik Athénába, fiatalkori önmaga hasonmásába. Nagylelkűen meghívja őt és Don Jarrat-t a Mesemaratonra. Ha egymásra találnak, öröklik hatalmas vagyonát.

A kiszemelt vőlegénynek van egy szépséghibája: maffiózó. És éppen bajban van egy eltűnt heroinszállítmány miatt.

A verseket mormogó és bohócságát mindinkább föladó Athéna az öreg hölgy testőréhez vonzódik: Michel Redfordhoz, aki öltözzön bár navaho törzsfőnöknek vagy pirosbabos szoknyás nőimitátornak, szívdobogtatóbb fickó.

Rossz Arcot, Don Jarrat vérszomjas gorilláját is fölajzza, ezért olykor menekülni, olykor támadni kényszerül.

Ott van a versenyen Fabre Chant, a mozisztár és három bohókás játékzsoldosa, a lila bugyigókról álmodó Gille Barry, a hamvas apródokra vadászó Lady Norris – és Daler Canev, aki időnként átmenetileg elhalálozik, s ha mégsem, megbokrosodik a lova.

Kísérőik: FBI-ügynökök, filmesek, bérgyilkosok. Szerelmek, hajszák, kalandok. Képtelenségek. Gegek. Buszon, villamoson, metrón olvasni nem tanácsos. Feltűnő. Evés közben végzetes lehet.


 

Emlékfutam

Hella Postor, a dúsgazdag öreg hölgy a hajdani Mesemaraton nevű lovasverseny iránti nosztalgiából újabb tusát szervez, Emlékfutam néven. Szívesen látná az egykori résztvevőket, ám néhányuk még nem töltötte le életfogytiglanját. Szabadlábon lévő kedvencei – Michel és Athéna Redford – immár utódot nevelnek, lovat tenyésztenek.

Az indulók között találjuk Braydent, az eskető szándékú maffiások elől szökő lóidomárt. A könyvírás miatti depresszióban szenvedő, vezekelni vágyó, magyar gyökerű Allegrát. A fojtogató szeretetű családja által hajszolt, hetvenéves guminőt, Bizsut. A kudarcos frigyéből kiválóban lévő férjet, valamint annak sportos múltú, harcias exnejét; ők futamhosszat lakoltatják-kesergetik egymást.

A versenyen leljük Szeplőtelenkét, a Hogyan legyünk szüzek? című nyomtatott gyöngyszem médiacsinnadrattára éhes szerzőjét. Továbbá bogarasokat, fétisimádókat, ex- és szextrémeket, sírlényeket – valamint az őket kergető/kísérő priuszosokat, házastársakat, médiásokat, vámpírvadászt, dilidokit. A veszélyes történet főleg lovon, kísértethotelben és asztal alatt játszódik.

Krystyna Kuhn: A játék (A völgy 1.)


Julia és öccse, Robert Frost is részt vesznek az elsőévesek üdvözlő partiján a csónakházban, ahol Robert akaratlanul valami hihetetlen dolog szemtanúja lesz: egy kék hajú lány beugrik a tóba és eltűnik. Robert megpróbál segíteni rajta, de a lánynak nyoma sincs. Senki nem hiszi neki, még a nővére sem. Azonban valóban eltűnt egy lány: Angela Finder. De Angela nem ugorhatott a tóba – mert ő egy baleset következtében lebénult és kerekesszékben ül.

A kanadai Sziklás-hegységben, egy elzárt völgyben található a híres Grace-College, az elit főiskola kiemelkedő tehetségek számára. De furcsa dolgok történnek itt: Miért nincs rajta a hely a Google Earth-ön? Mi köze van ennek ahhoz a diákcsoporthoz, akik a 70-es évek közepén eltűntek a hegyekben és eltűnésüket követően be is zárták az iskolát? 2010 májusában nyitották meg újra, de már az első hetekben különös események játszódnak le. Julia és társai mit sem sejtenek, mikor elkezdik első tanévüket itt. De hamar rá kell, hogy jöjjenek, hogy a völgyben semmi nem az, aminek látszik.

A völgy a thriller és a misztikum elegye, a Lost és a Blairwitch Project nyomdokain. A sorozat jogait a teljes angol nyelvű régióra az a kiadó vásárolta meg, amely az angol nyelvterületen a Twilight-sorozat jogait is birtokolja. A sorozat népszerűségét az is jelzi, hogy a harmadik kötet már elővásárlásban felkerült az Amazon bestseller lista 20. helyére, a német gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriában. (Jelenleg a 6., a lista óránként frissül.)
Az első évad négy kötetből áll, amelyek 3 hónapos időközönként jelennek meg. Egy évad egy tanévet foglal magában.


A szerzőről:
Krystyna Kuhn 1960-ban született Würzburgban, nyolc gyermek közül a hetedikként. Szlavisztikát, német irodalmat és művészettörténetet hallgatott. 1998 óta szabadúszó író. A würzburgi Arena Verlag „Thrillerek lányoknak” című sorozatának első számú bestseller szerzője.

Jennifer Chiaverini: A kémnő


Egy polgárháború, amely egy nemzetet szakít ketté, és egy nő, aki az életét és a jó hírnevét is kockára teszi egy nemes, a hazája sorsát alakító cél érdekében.

A virginiai Richmondban, a rabszolgatartó Dél fővárosában élő Elizabeth van Lew és családja más, mint a legtöbb helybéli. Meggyőződésük ugyanis, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, és mélyen ellenzik a rabszolgaságot. Amikor szülő államuk, Virginia 1861-ben az elszakadás, egyben a rabszolgaság intézményének megtartása mellett dönt, és kitör a polgárháború, Elizabeth nem várt lépésre szánja el magát: a maga eszközeivel az Unió ügyének meg segítését és a Konföderáció mihamarabbi bukását igyekszik segíteni.

De mit tehet egy törékeny nő az ádáz, véres harcok közepette? Elizabeth úgy dönt, női mivoltát, eszét és befolyását felhasználva megpróbál az ellenség soraiba férkőzni. Attól sem riad vissza, hogy kémkedéssel felbecsülhetetlen értékű információt szerezzen az Uniónak – ha kell, egyenesen a Konföderáció elnöke, Jefferson Davis irodájából…

Jennifer Chiaverini, a nagy sikerű Mrs. Lincoln varrónője című könyv írója, a New York Times bestsellerszerzője lebilincselő regényében egy nem mindennapi nő igaz történetét tárja elénk, emléket állítva egy olyan asszonynak, aki bátorsága, hazafiassága és embersége révén méltán vált az amerikai polgárháború nagy hősnőjének egyikévé.

Faith Bleasdale: Dühös csajok


Három fiatal lány. Ugyanabban a bankban. Alig ismerik egymást. És mindenben különböznek egymástól. Egyiküknek nem volt saját egyénisége. Másikuknak nem volt szíve. A harmadik pedig pasifüggő volt. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha is barátnők legyenek. Míg el nem jött a Fekete Csütörtök. És vele a nagyfőnök, aki kirúgta mindhármukat. De ők összetalálkoztak, és bosszút esküdtek… Jellegzetes, igazi mai női regény a bankok, irodák világáról. És három dühös csajról…

Ann Brashares: Négyen egy gatyában (Négyen egy gatyában 1.)


Vérbeli kamasztörténet négy barátnőről, egy különleges nyárról és egy mágikus farmernadrágról… Lena nagyon válogatós fiúügyekben…; Tibby sokat nevet, de sír is ezen a nyáron…; Bridget Nagy Szerelembe esik…; Carmen angyalkából hisztérikus boszi lesz.


*Az első részt a filmből, azt láttam már, nem is tudom, hogy hányszor... Kétszer-háromszor, biztosan. A második részt csak egyszer még. De tetszett is a film, az hogy pedig könyv is van belőle, nem is tudtam, de most már igen, és szerintem, amint megszerzem a többi részét, a könyvet is olvasni fogom. 
Könnyed, de tanulságos a film, mindkét része, így valószínűleg a könyv is. Bölcsen, ajánlom mindenki figyelmébe, akár a könyvet, akár a filme(ke)t egyaránt. :)*

2016. február 17., szerda

#1. Sajátos vélemény: Richard Castle: Nikki Heat






Az első krimi könyv sorozat, aminek az elolvasására adtam a fejem, és, hogy őszinte legyek veletek: Nem bántam meg, hogy így is tettem! Mert, nagy kedvencem lett. Ami nem is meglepő, már ha azt vesszük, hogy ebből a regénysorozatból illetődően, készült tv film sorozat is, ami Castle néven fut, szintúgy az egyik kedvenc sorozatom lett.






Az első találkozásom, a sorozattal történt meg, amikor pár éve, bemutatták az Rtl-en az ajánlóját. Amikor a bátyámmal megpillantottuk a jelenet kockákat, rögvest rávágtuk, hogy ebbe bele kell nézni… minő, akkoriban, az NCIS – A tengerészeti helyszínelőkre voltunk rácuppanva. De aztán amikor, az első részt megnéztük belőle –emlékszem, az egy keddi nap volt, mivel akkortájt adták is le-, azt mondtuk mindketten, hogy: De messze van még a jövő hét kedd!
   



A sorozat szereplői, mind hamar belopták magunkat a szívünkben, mert az mellett, hogy ez egy krimi sorozat, bűnesetekkel, rossz fiúk utáni hajszákkal, egyben szórakoztató is, ami az egyik főszereplő számlájára írható fel, még pedig, a Richard Castle-t alakító, Nathan Fillion-jére.






A sorozat, azt a nézetet mutatja be, amelyben a könyv írójának, Castle-nek volt alkalma megélnie, átélnie, az igazi Kate Beckett, és a munkatársai mellett, számos ügy felkutatásában, megoldásában.
Mondhatni, a tv sorozat-nak, amolyan akár, dokumentfilm/sorozat feeling-je is lehetne… 
De visszatérve a könyvre – amely egyébként a sorozatban is, mint, főszerepet kap -, egy nagyszerűen, megalkotott-megírt siker sorozat lett. Ami kapcsán azt is hozzáfűzném, hogy szerintem az eddigi legjobban átadott, leghitelesebb tv sorozat lett a Castle.


 

A karakterek, mint a könyvek főszereplője: Nikki Heat, abszolúte de olyan, mint a tv sorozat, Kate Beckett-je. (Ami, nem is igazán jöhetett volna létre, a főhősnőt alakító színész nélkül, aki nem más mint, Stana Katic.) Mint a fizimiskájukkal, mint a munkájuk és az életüket beárnyékoló múltjukkal, és jelenükkel együtt… kivéve, egy-két változatossággal.




De azt, ha olvassátok és megnézitek a sorozatot is, akkor érteni fogjátok majd.
Maga a könyv azt a szálat és vonalat mutatja be, hogy Nikki Heat mint, Boston egyik legkiválóbb zsaruja mellé, szegődik a magát marconás, elbűvölően jó képű, újságírója, Jameson Rook – aki nem mellesleg, egyenesen ugyan olyan, mint, a sorozat, Castle-je -.
Akárcsak a sorozatban, itt a könyvben is, Rook-nak megvannak a maga módszerei, miként részt vehessen egyes nyomozásokban, mint megfigyelő, akinek a sajátos ’fejrázást kiváltó’ ötletei/javaslatai, sokszor előrébb viszi, Nikki-t és csapát az ügyeik felgöngyölítésében.
   


Akárcsak a sorozatbeli Beckett és Castle között, úgy a könyvbeli Heat és Rook között is, már az első pillanatoktól kezdve, érezhető azok a bizonyos kipattanó szikrák, amelyről bár igyekeznek nem tudomást venni, mégis ott vannak. Igaz, hogy a sorozatban sokáig kell arra várni, hogy ’ők’ összejöjjenek, viszont vele ellentétben, a könyvben a párosunk, (apró spoiler) már az első könyvben egymásnak esnek. De ez, nem jelenti azt, hogy a folytatásban, azaz, a második kötetben, már egy párt alakítanak… De nem ám!
A regény írója, nem hazudtolva meg magát, úgy intézi a dolgokat, hogy Heat és Rook útjai keresztezzék egymást, és hogy azok a bizonyos szikrák, ugyancsak újra előtérbe kerüljenek.

Viszont mind ez mellett, mármint a szexuális izzás és vonzalom mellett, Rook oly annyira közel kerül Heat-hez, hogy a férfi lesz az egyetlen, akiben Nikki igazán meg tud bízni.
És mi a legfőbb tulajdonság egy kapcsolatban? A bizalom. Amit, Rook, jogosan is kiérdemel, amiről fokozatosan, meg is bizonyosodhat az olvasó. Igaz, akad egy olyan pillanat-jelenet, amikor ez a bizalom megrendülni látszódik, de ezen oly hamar is túl lendülnek, mintha nem is történt volna meg. (Amiről annyit szintén elárulnék, hogy ott, annál a pontnál, egyébként, nem is igazán Rook tehet arról, ami kapcsán történik fog egy pillanatnyi bizalommegrengés, ha nem valaki más…más, akinek a neve, mint amolyan, rosszmájú viccként fog majd elhangzani a későbbiekben…)
De igazság szerint, aki még nem olvasott krimit, vagy nincs oda értük, annak mégis nagyon tudom ajánlani ezt a sorozatot, mellé pedig a tv sorozatot, mert megéri. Megéri beleolvasni s tekinteni. Nem egy tipikus, vérengző sorozatról van szó. 


Hanem egy rendőrnőről, akinek az édesanyját meggyilkolták, amely tragédia miatt, arra teszi fel az életét, hogy mind az mellett, hogy elfogja az anyja gyilkosát, ugyanúgy elfogja a többi gyilkost és le is csukassa őket.
Hanem egy újságíróról, aki a lehetetlen és örült feltevései/ötletei mellett – amik a legtöbbször segítségül szolgálnak -, egy nagyszerű barát, és egy olyan férfi, akire lehet támaszkodni, és számítani. Aki ott van, amikor a leginkább szükség van. Aki olyan pillanatokban és helyzetekben is inkább a humorát veti be, amikor a helyzet és pillanat, a béka feneke alatt van. Aki akár az életét is kész kockáztatni, és adni, ha szükséges. 


És aki egy olyan férfi, akit szerintem, mi magunk is, nők-csajok, szívesen fogadnánk… 
Én legalábbis biztos. Egyszerűen, imádom a férfi karaktert, mind a két változatban. Érsd: Könyv és tv sorozat.
Na és persze a mellékszereplőkről sem feledkezve meg, nos… akárcsak a könyvbeli, Rochoa párosról (Raley-Ochoa) úgy, a tv sorozatbeli Esposito-Ryan párosról sem, kik szintén hasonlóan adják és játsszák a szerepüket. Akárcsak az orvos szakértő Dr. Lauren Parry/Lanie Parish. Vagy mint a jó öreg, rendőrkapitány, Montrose/Montgomery.

Castle TV Show

Balra az első férfi szereplő: Roy Montgomery kapitány (a sorozatban) -
Charles Montrose (a könyvben)
Balra az első női szereplő: Martha - a sorozatbeli Castle édesanyja - (megjegyezném, hogy az író édesanyját is, Martha Rodgers-nek hívják)
Balra a második női szereplő: Alexis Castle - a sorozatbeli Castle lányja - (megjegyezném, hogy az író lányát is, Alexis Castle-nek hívják)
Középen: Richard Castle/Jameson Rook és Kate Beckett/Nikki Heat
Jobbról az első férfi szereplő: Kevin Ryan (a sorozatban) - Raley (a könyvben)
Jobbról a második férfi szereplő: Javier Esposito (a sorozatban) - Ochoa (a könyvben)
Jobbról az első női főszereplő: Dr. Lanie Parish (a sorozatban) - Dr. Lauren Parry (a könyvben)

Minden elismerésem a tv sorozat készítőinek, amiért ennyire jól levették a könyvet, és a karaktereket is.
Nem is tudom, hogy találkoztam e már olyan filmmel, amelyet könyv alapján készítettek el, hogy ennyire tisztán, ennyire hiteles, és hű tudjon lenni, az eredetihez.
Ezért is ajánlom leginkább mindenki figyelmébe ezt a Sorozatot! Na meg azért is, mert egy nagyszerű, szerethető, és olvasható regényről/sorozatról van szó.

Aki meg szereti a krimiket, nah azoknak meg pláne, hogy ajánlom a figyelmükbe ezt a regényt, ha esetleg még nem olvasták. Vagy akik a sorozatot látták, de a könyvet még nem olvasták, akkor azok mindenképp pótolják, ha tudják… mert megéri. ;)
Akik meg épp a könyvet olvasták, de a sorozatot nem látták, nos… azoknak meg a sorozatot tudom, nagyon ajánlani…

Tudom, nem egy nagyon bele a történetbe menő vélemény ez... de ha nagyon belemennék, akkor lényegében elmesélném az egész storyt… amelyet utána, már olvasni nem is kéne… :D De a következő véleményezésemmel, már mélyebbre megyek/hatolok majd. :)

Legyen szép és kellemes estétek! 

Dora Sullivan

Vélemény #71 #72 #73 #74 #75 #76 #77 #78 #79 #80

Marilyn Miller: A ​vezér Alexander Salvatore maga a megtestesült romlás, akit hajt a bosszúvágy és a hatalom iránti éhség. Mindenek f...