A kék bicikli
1939.
Lea Dalmas 17 éves. Családjának szép birtoka van Montillacban, a bordeaux-i szőlővidék szívében. Eddig a föld és a természet bódító illata s szeretteinek gyöngédsége vette körül, gondtalanul élt, az élet napos oldalán.
A montillaci házban bálba készülődnek, de éppen a bál estéjén tudják meg, hogy amitől már jó ideje tartottak, bekövetkezett: kitört a háború. A hír elsöpri a nyár végi napok harmóniáját, s az elkövetkező események nyomán Lea a káosz közepén találja magát…
Összeomlás, menekülés, bombazáporok, halál, náci megszállás, széthulló birtokok, vad gyönyörök és törékeny érzelmek: e váratlan és megrázó élmények szinte egyszerre szakadnak a lányra, miközben a háború első percétől kezdve megoldhatatlannak látszó helyzetekben kell döntenie és helytállnia.
A pokol körei
A kék bicikli története folytatódik…
1942 ősze.
Montillacban minden megváltozik: az élet egyre keményebb, küzdelmesebb. A jólét és derűs elégedettség már csak emlék, gyász, szomorúság és nélkülözés költözik a környékre. A megszállás legsötétebb éveiben Léa aljas feljelentőkkel, besúgókkal, gyáva kollaboránsokkal találkozik. Néhány rokonát és barátját kegyetlenül megkínozzák, mások árulókká válnak. Léa a szabadságért küzdők pártjára áll, és az ellenállást választja.
Amikor a megszállt és megalázott Párizsban, a hamis gyönyörök és valóságos borzalmak városában tölt néhány hónapot, a veszélyekkel mit sem törődve száll szembe a megszállókkal. Egyedül élni vágyása, fiatalsága és vad érzékisége segíti abban, hogy dacoljon a kegyetlen világgal…
Velük mulat a Sátán
A kék bicikli befejező története
1944: A háború egyre vadabbul tombol, mindenkinek döntenie kell, hova áll, de senki nem érezheti magát biztonságban. Elérkezik az öldöklések, árulások, leszámolások és a nagy katonai összecsapások ideje.
Lénát felnőtté érlelte a sok megpróbáltatás. Megtanult rettegésben élni és túlélni a borzalmakat, most megtanulja, mi a bátorság és a gyűlölet. Elkötelezi magát, sokszor erején felül is, a németek elleni küzdelemben; útja a lángokban álló Montillactól a szorongó, majd örömmámorban úszó, de még mindig alattomos veszélyekkel fenyegető Párizsba, onnan Londonba és Berlinbe vezet.
A háború utolsó két esztendejében halál kíséri mindenütt: sok barátját és rokonát elveszíti, mégis felülkerekedik benne az élni akarás, amelyhez már csak saját magából és szerelméből meríthet erőt és érveket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése