Jude Deveraux: Bársonyos 1-4.

Bársonyos ígéret

Judith gyönyörű, okos lány, független lélek, akit határozott gondolkodás vezérel. Emancipált korunkban bárhol megállná a helyét, csakhogy ő a sötét középkorban, a régi Angliában született, egy komor lovagvár falai között. A sors azonban többet tartogat számára, mint kortársainak. Egy zárda jövendő főnökasszonyának nevelik, és hímzés, varrogatás helyett szervezést, nagybirtokok irányítását és kora tudományának legjavát tanulja, ám az apai kényszer alól ő sem bújhat ki, és nőül kell mennie egy olyan férfihoz, aki más asszonyt szeret. Bár a férj szíve nem ifjú feleségéé, a fiatal házasok teste mégis mágnesként vonzza egymást.

Milyen élet várhat így a szép, öntudatos, büszke Judithra, akit nevelői nem készítettek föl erre a helyzetre?

Intrikák és veszedelmek közepette nemegyszer szembenézésre kényszerül, és a nagy beismeréseken túljutva sikerül legyőznie a cselszövéseket és saját előítéleteit is. S hogy kiérdemli-e végül szerelmese szívét is, és boldogsága teljessé válik-e, az kiderül a könyv lapjairól. Ha az olvasó kíváncsi a történet további alakulására, a következő három kötetben ismét találkozhat a középkori Angliát idéző, izgalmas sorsú regényhősökkel...

 

A Felföld bársonya

 
Az igaz szerelem útjába nem lehet akadályokat állítani. Vagy mégis?

A gyönyörű és vad Bronwynt és a délceg lovagot, Stephen Montgomeryt az Isten is egymásnak teremtette. Henrik király is úgy döntött, összeházasítja őket, hogy angol nemes vegye át a harcias skót klán vezetését a kardos menyecskétől. Csak éppen Bronwyn gyűlöli az angolokat, akik megölték az apját, és mind közül leginkább Stephent, aki volt olyan pökhendi, hogy még a saját esküvőjét is lekéste.

Stephen viszont nem érti, miként lehet ez a pazar, érzéki nő egyben klánfőnök, miért engedelmeskednek minden parancsának a rettegett felföldi harcosok. Fel nem fogja, miért nem érti meg Bronwyn, hogy fontos családi okok miatt késlekedett. És van valami, ami mindkettejük előtt rejtély: miért vágynak akaratuk ellenére is a másik érintésére, csókjára, ölelésére, szerelmére…

Mindkettejüknek nagy utat kell bejárniuk lelkük útvesztőiben, túl kell élniük harcokat és cselszövényeket, mire rájönnek: a szerelmet adni kell és nem várni, a társunkban bízni kell és nem a hibákat leltározni, és hogy az igaz szerelem útjába nem lehet akadályt állítani. Legalábbis az 1520-as évek Angliájában így volt. És talán néha így van még ma is...

 

Bársonyos hang

Az ördögien izgalmas bársonyos sorozat hű olvasói már nyilván várták, hogy a harmadik Montgomery fivér, Raine is emberére, pontosabban asszonyára találjon. Ahogyan az is sejthető, hogy a hatalmas erejű, de vajszívű nemes úrnak nem lesz könnyű dolga, ha olyan tűzrőlpattant, szép és bátor asszonyt akar találni, mint szerencsés testvérei.

Főleg most, amikor a király kegyéből kiesve, törvényen kívüliek kis csapatával bujdokol az erdőben. Csak azt tudja, hogy valami érthetetlen módon vonzódik csinos, új apródjához, és – megijedve saját vonzódásától a szép ifjú iránt – elhatározza, hogy igazi férfit farag belőle.

 

Bársonyos angyal

Melyik férfi ne álmodna arról, hogy egy gyönyörű, meztelen fiatal nő gördül ki a szőnyegből, amelyet ajándékba kapott? És melyik nő ne sértődne meg, ha erre kényszerítenék? De vajon mit tesz ilyen helyzetben a messze földön híres nőcsábász, Miles Montgomery? Visszatartja-e, hogy a szép fogoly, Elizabeth Chatworth, családjuk esküdt ellenségének húga?

Ráadásul az első nő életében, aki nem rajong érte, hanem gyűlöli, és ezt nem is rejti véka alá, ám végül teljesen elkábítja és elcsavarja a fejét.

És a szép Elizabeth szívében meddig élhet a gyűlölet, ha kiderül, hogy a gátlástalan rablónak hitt Miles igazi lovag, a nők, az elesettek gyámolítója?